Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)
I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története
223melynek megtekintésére osztatlan örömmel tódul ki a pályaudvarra a város apraja-nagyja. Ugyancsak 1854-ben kötik meg az osztrák nemzeti kölcsönre vonatkozó szerződést is. Az első gőzmozdony füttye uj szellemet hoz magával. A mai kor gyermeke talán csak a regényírók romantikus szemüvegén át ismeri már a nagykerekü postakocsik intézményét, az azzal járó lassúságot a gazdasági életben, iparban és kereskedelemben egyaránt. A gőzmozdony gyors vérkeringésre, eleven szivdobogásra készteti a gűzsba kötött akaratot. Amelyik városnak van könnyen formálható népe és ennek a népnek élén erőskezű, önzetlen vezérek állanak: sietve veti la magáról a falu szegényes köntösét, hogy a városiasság ünneplő ruháját öltse fel. A városias jelleget öltött Nyíregyháza egyre jobban érezteti a környező falvakkal szemben felszívó képességét. Az 1850-ben megejtett népszámlálás szerint 13,118 lakos él falaink között, mely felekezetek szerint igy oszlik meg : ág. h. ev. 10,179, róm. kath. 1,534, gör. kath. 955, ref. 490, zsidó 60. Az 1857. évi összeírásban már 17,416 lelket találunk, tehát 7 esztendő alatt 4,298 volt a gyarapodás- Ezt a 30 o/o-os lélekszám növekedést nem Írhatjuk pusztán a természetes szaporodás javára, de nagy része van abban a vidék gazdasági és kulturális centrumába történt beözönlésnek is. Hogy külső tényezők emelik a lakosság számát, mindjárt igazolva látjuk az 1857. évi felekezeti statisztika vizsgálatánál. Ág. h. ev. 11,568, róm. kath. 3,450, gör. kath. 1,798, ref. 609. Zsidók az összeírásban nem szerepelnek, holott 7 évvel korábban számuk 60-ra rúgott s igy a kimutatás nem teljes. A római kathólikus lakosság száma 125 <y 0-kal emelkedett, ami csalhatatlan jele a nagy bevándorlásnak. Itt emelkedik a kathólikus egyház számbelileg is jelentős szerepre városunkban, hogy tagjai — a régi lakossággal kezetfogva — a felekezeti béke harmonikus utján munkáljanak közre a mai Nyíregyháza kiépítésében. 1861 február 15-én Meskó Sámuelt ültetik a polgármesteri székbe, néhány nap múlva pedig — február 24-én — Benczűr Miklóst választják meg 51 szótöbbséggel követnek. Meskó Sámuel nem sokáig viseli e tisztséget, mert magyar lelke
