Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története

220közigazgatás autonom szervei sem hagytak hátra kívánni valót. A birák és a választott tisztikar mellett állott az elsőizben 1818-ban alakított szenátus, melynek választott tagjai voltak : Kovács András, Diósi Tamás, Mányik Péter, Benkő István, Súlyán József, Moravszky Márton, Schier Vencel, Bodnár András, Angyalossy Pál, Riskó György, Meggyesi István és Barta György. A legfőbb autonom ellenőrző szerv a 60 tagbői álló választott közönség volt. Legelső nevezetes középületünk építése még a berendezkedés korszakára esik. A lutheránus templom alapkövét 1784 március 25-én teszik le és harmadfél év múlva 1786 október 22-én beszentelik. Az örökváltság évei után gyorsabb ütemben indul meg az építkezés is. 1828-ban kórház felállítását határozzák el s arra közadakozásból még az első esztendőben 2,603 forint 23 krajcárt gyűjtenek. Csodálatos vágy fűti elöljáróinkat a teljes szabadság elnyerése után. Nem volt elég a földesúri jogok alól történt fellélegzés, már 1832-ben mozgalmat indítanak — Inczédy György, a későbbi polgármester vezetése alatt — a rendezett városi jog megszerzésére. V. Ferdinánd király Ischlben irja alá azt a díszes kiállítású, értékes okmányt, — 1837. Kisaszszony hava 30-ik napján — melynek 13. pontja biztosítja, hogy e város polgárai magukat »Szabad és Privilegiált NyirEgyháza Közönségének« nevezhessék. A vármegye 1838 január 22-én tartott közgyűlésén hirdeti ki a privilégiumot s rövidesen megválasztják a képviselőtestületet és megalakítják a tanácsot. Itt kezdi meg működését Inczédy György, a város első polgármestere, hogy alkotásaival örökre beirja nevét történelmünkbe. 1841-ben Suták Sámuel, öt esztendő múlva pedig Krajnyák János lépett helyébe. Az események gyors változatai teszik élénkké az évek történetét. A márciusi eszmék lángolásba hozták Nyíregyháza közönségét is és rövidesen 42 önkéntes esküszik fel Nagykállóban a honvéd zászló alá. A szabadságharc alatt a második kolera járvány tizedeli meg sorainkat; 1849 január—február havában 500 halottja van városunknak.