Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története

218kereskedőink fejlesztik boltjaikat, hogy a szabadföldön első lélegzetet vett lakosság megalapítsa a legfiatalabb modern magyar várost. A váltságról szóló nyugtát Praznovszky József uradalmi főpénztáros állítja ki 1828. évi Boldogasszony havának 24-ix napján. 2. fejezet. Az utolsó száz esztendő története. (1824—1924.) Mindkét feladat nehéz: várost alapítani és megvásárolni a földet, hol előbb jobbágysorban szántottunk — azután ezt az ifjú várost fejleszteni, kiemelni a szürke egyhangúságból. Pedig az örökváltság ünnepének mozsárágyuja nem az örök vígság, a gondtalan élet kezdetét jelentette, — hanem egy munkás évszázad hajnalát, melynek eredménye a megyei székváros, a magas színvonalú kultura és az a számottevő szerep,, melyet a magyar városok sorában elfoglalunk. Ha Nyíregyháza utolsó száz esztendejének történetét grafikonban akarnám megrajzolni, — egy 45 fok alatt hajló egyenes átlót kapnék, mely ingadozás nélkül halad előre céltudatos utján. Ennek az átlónak minden darabja egy-egy városi polgár nevéhez és tevékenységéhez fűződik, akik hivatásszerűen, vagy a közügyek önzetlen szeretetéből ragadták magukhoz az irányítást. Csodálatos keveréke volt mindég a nyíregyházi ember a konzervatív és haladó életfelfogásnak. Maradi ott, ahol a régi tiszteletreméltó erkölcsök és szokások vezetnek célhoz; de radikális, ha attól boldogulását várja. Meglepő éleslátással fogja fel a modern technika vívmányainak jelentőségét,, két kézzel kap a vasút után, hogy belekapcsolódhassák Magyarország kereskedelmi forgalmába. És sokat ad a tisztaságra: lelkiekben és külső megnyilatkozásában egyaránt. Pedig e száz esztendő elején mindjárt a csapásoknak egész sorozatával kell megbirkóznia. 1831-ben kolera pusztítja a lakosságot. Valószínűleg a szomszédos Tokajból jön hozzánk a járván) s az első halott julius 4-én Sztreborni János volt-