Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története

203vet véget, mely szerint a lutheránus pap húsvét, pünkösd és karácsony ünnepén látogathatja meg hiveit. A kathólikus pap István király napján elfoglalja hivatalát s a kálvinisták templomát visszaveszik a kathólikusok számára. A földesúr pedig igyekezni fog Nyíregyházára kathólikus telepeseket is szerezni. De a nyugtalanság és elégületlenség nem oszlik el. Szaplonczay Kristóf 1756 február 19-én azt irja urának, hogy egyetlenegy hét alatt harmincan távoztak Nyíregyházáról. Igazolja végül Károlyi felfogásának igazságát a római szentszék Ítélete is. Ki hitte volna, hogy e jelentéktelen ügy,, mely előbb csak a vármegyét és a helytartótanácsot hozta működésbe — megjárja később a legmagasabb fórumokat is : a királynőt és a római kúriát ? Károlyi Ferenc gróf terjeszti az ügyet a római szentszék elé. Higgadt és tárgyilagos előterjesztése a következő cimet viselte : y>Status religionis orthodoxae in partikus Hungáriáé T rans-Tybiscanis, ad lu~ cem afferendam controversiae inter episcopum diaecesanum A. et co

mitem B. dominum territorialem natae

f occasione insperatci sedium, quas in loco poene deserta N. Lutheranorum coloniac posuerunt«. A római kúria legkiválóbb teológusai hozzák meg az ítéletet: y>Ha a szóbanforgó elhagyott helyen megtiiretik is a lutheránusok gyarmata, nem lehet attól tartani, hogy a kathólikusok hozzájuk pártolnak• Mivel azon helyen a kálvinistáknak nyilvános vallás gyakorlathoz ven joguk

} nem lehetne megakadályozni, hogy oda akármennyién össze ne gyűljenekEzt a lutheránusoknak is meg lehet engedni. Azért a földesúr véleménye, mely a lutheránusoknak vallásgyakorlatát nemcsak megtűri, hanem meg is engedi, elébe helyezendő a püspök véleményének; annyival inkább

} minthogy a földesúr ítélete szerint remélhető, hogy a letelepült nép idővel a kathólikus egyház kebelébe visszatér«. A római szentszék Ítélete igazolta Károlyi eljárását, melyben a vallási türelem pusztán gazdasági okokra vezethető vissza. Parlagon heverő földet kell benépesíteni : oly fontos gazdasági cél a földesúr szemében, mellyel más erkölcsi és