Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)
I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története
196Az Orosi-utcán (Oroszke Ulica) 46 telket találunk. A Kereszt-utca (Krisznej Ulica) 20 telekkel szerepel az összeírásban. Ez a Kereszt-utca sem azonos a maival, hanem inkább a régi Kis-Kállói, most Eötvös-utca leheteti. Tovább haladva találjuk a Fehértói-utcát (FehersztonkUj vagy Revanszkej Ulica) 38 telekkel (mai Debreceni-utca) és a Kállói-utcát (Kallovszkej vagy Stevanokovy Ulica) 33 telekkel. A Szélső-utcán (Krajnia Ulica) 46 telek van. Szélső-utca alatt a mai Szilfa-utcát kell értenünk. Ugyanis az 1754. évi összeírás Szélső-utcai lakosai közül Kresztyankó, Lehoczki, Martinovszki, Szurovcsák stb. az 1795. évi összeirás szerint az Arnold-utcán laktak, tehát a Szélső-utca azonos az Arnold- (Arnóti-), ma Szilfa-utcával. Még egy utolsó települési helyet találunk az 1754. évi összeírásban : a Tabánt, 38 telekkel. Lakosai közül Kukuk Mihály és Kukuíka András 1757-ben a Szarvas-utcán, Éliás, Garaj, juhász, Pivarcsi stb. a Debreceni-utcán Írattak össze, tehát a Tabán a Szarvas- és Debreceni-utcák közt fekvő Csipkeés Virág-utca északi része volt. Ugyanezek a lakosok' az 1770. évi összeírásban, mint »Kis Tó melletti« lakosok szerepelnek, miért is a Tabán és »Kis Tó mellett« azonos helyek voltak. A későbbi összeírások során a következő uj utcákkal találkozunk; 1770-ben : Régi Óh-utca, azonos a Szélső-ArnoldSzilfa-utcával. »Régi kertekben épült házak« elnevezésre is bukkanunk, mely terület az Orosz-utca jobb vagy bal oldalán volt, mert lakosai közül Ambrus János, Veres János stb. az 1795. évi összeírásban már az Orosz-utcában vannak felsorolva. Még két uj utcanév tűnik fel 1770-ben : a Czirbusz- és Ibrányiutca. 1795-ben pedig a Békástó (mai Ér-utca), Koska- (mai Eötvös- és Kereszt-utca), végül a Selyem-utca ötlik szemünkbe. Minthogy bennünket minden érdekel, ami Nyíregyháza keletkezésével és fejlődésével összefüggésben van, nem volna érdektelen a városfejlődés további részleteivel is foglalkozni. De talán túlhaladná ez — egy ilyen rövid történeti értekezésnek kereteit. Az első összeirás tótnyelvü volt. 1759-től kezdve már