Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)
I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története
185 Török és német járom fenyegeti egyszerre az országot, idebent pedig az önérzetes, de fegyelmezetlen hajdúk rakoncátlankodnak a vármegyével. Eközben gróf Csáky István és Rákóczy Ferencz lesznek birtokosai a városnak s a németek elleni felkelés gyújtópontját : a hajdutábort Nyíregyházára helyezik. A felkelést leverik és Ampringen János Gáspár kormányzó vezetése alatt kezdetét veszi a magyarok üldözése. (1673.) Nemcsak a protestáns vallás hiveit sújtják hóhérkezek, rabláncba fűzve hajtja nápolyi gályákra az önkény, hanem a magyar alkotmány védbástyáit is döngetik a zsarnokság faltörőkosai. A megyei levéltár bőven beszámol ugy a törökök 1676.-i, mint a németek 1677.-i borzasztó pusztításairól. Bennünket leginkább Nyíregyháza kárvallása érdekel s ide iktatom az erről szóló hivatalos vallomást. Nyíregyháza a töröknek két év alatt adóba fizetett 1240 forintot; elrabolt javaik értéke 4253 frt; Báthory Zsófia fejedelemasszony részén 1009 és gróf Csáky István birtokrészén 800 frt. kárt okoztak a rajtuk tört kuruc vitézek. Pataky Pál, a németek parancsnoka, leromboltatja a templomkeritést, rendes évi adóba pedig 19 köböl életet és 9 szekér szénát követel. A minden oldalról fenyegető csapások között a szépen fejlődő Nyíregyháza megroppan. Népessége kivándorol és a tűzhelyekben egy évszázadra kialszik a pa rázs, hóldesuraink a XVII. század végén és a XVIII. század elejerT uzték-kérgették egymást. Csáky Borbála nyíregyházi részét Kerekes Sándornak adja zálogba 11,000 forintért; a Rákóczy birtok pedig ugyancsak zálogba — gróf Bánffy Györgyre száll. A Rákóczy-féíe felkelés hullámai megint átcsapnak Nyíregyháza felett. A község — mely ez időben a dadai járáshoz tartozik — élénk részt vesz a hadműveletekben, pedig a cselédtartó gazdák száma 1730 körül a megyei conscriptiók szerint csak 40—60 között mozog. A Rákóczy-féle felkelést a szatmári békekötés fejezi be, mely mintegy pecsétet tett a ± régi Nyíregyháza sorsára is. A büszke hajdúk városa elhagyott _ tanyává törpült. Az 1753,-i összeírás a következő képet festi r
