Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története

186Báthory András szabolcsmegyei főispán (1540—1555) birtoklása idején 2000 hold földdel nagyobbodik a község határa. Erőszakkal veszi el ezt a földterületet a hatalmas főispán a vajai Ibrányi családtól. 1541-ben elesik Buda vára s a kóborló török hadak lerombolják a szomszédos Pazonyt. Nyíregyháza népessége azonban —• talán éppen a töröktől való félelem miatt — a betóduló jobbágysággal folyton szaporodik. A hagyomány szerint ez időben kisebbszerü erődítmény is állt fenn a törökök ellen, valahol a régi református kis templom körül — a város legkiemelkedőbb pontján. Talán az is vonzotta ide a menekülőket, hogy a Báthoryak szelídebben bántak velük, mint más zsarnok olygarchák a könyéken. A sors kegyeltje volt ekkor városunk. Portyázó török csapatok kifosztják, felgyújtják a szomszédos községeket. 1556-ban Pazony romokban hever s alig három évtized múlva 1594-ben elpusztul Sima is. Ezen utóbbi község pusztulása, mivel határa ma Nyíregyházához tartozik, talán közelebbről is érdekel bennünket. Az 1623. évi megyei conscriptió szórólszóra a következőket mondja : »az teöreökök rablották el s vittek el róla embert, lyányt, gyermeket, az házat meg tőbe...« (itt tovább nem olvasható, valószínűleg) lerombolták. Nyugat felől Szinán nagyvezér csapatai, keletről pedig a tatárok adtak egymásnak találkozót. Csodálatosképpen Nyíregyháza nyugodtan áll e zűgó tenger csendes szigetén, pedig lakosai résztvesznek a meg-megujuló harcokban és megtizedeli őket az 1585—1586. években dűlő mirigyhalál és éhség is. A XVII. század első derengése a reformátió tanainak terjedésére veti sugarait. Elősegíti ezt, hogy 1601-ben a református vallású Lónyay István nyer részbirtokot Nyíregyházán, házasságra lépve Báthory Katalinnal. Amikor a lelkiismeretszabadságért küzdő Bocskay István 1605-ben elfoglalja NagyKállót — sietve járul a lakosság Bocskay zászlója alá. Ott küzdenek a hajdúk között s egyszerre csak hajduvárosi jogokat élveznek. A szerencsi gyűlés ugyanezen évben Magyarés Erdélyország fejedelmévé választja meg Bocskay Istvánt, mire az ecsedi Báthory ág is nyíltan melléje áll.