Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története

1811380-ban iktatják be Selezi Beke Lászlót Nyíregyháza birtokába, amikor Szabolcsi Feldrycus fia, György, örökvallomást tesz Erzsébet nővére s ennek férje, Selezi Beke László javára, birtokának egykiíenced részét ajándékozván el a Jeieszi konvent előtt. 1404-ben Báthory Jánost, tiz év múlva pedig már ecsedi Báthory Istvánt — 1435-ben országbíró, jeles államférfi — iktatják be a nyíregyházi rész birtokába. Ez időben már plébánia is van Nyíregyházán, mert 1420-ban az egri püspöki hivatal körlevelet küld ide és a környékbeli egyházakhoz, hogy Kállay Miklóst 56 forintnyi tartozásának lefizetésére egyházi fenyítékkel is kényszerítsék. Báthory István nádor alatt — kitől a Nádor-utca nevét vette — igen fejlett község volt már Nyíregyháza, de megint megakasztotta továbbfejlődésében a család két ága, a somlyai és ecsedi ág között kitört versengés. Perek indultak meg, mivel az ecsedi ág Nyíregyházából egy részi: elfoglalt s azon kutakat ásatott; de már 1426-ban közösen támadják Perényi Imre fiát, Jánost, mert erőszakosan megnyirbálta birtokaikat s tetemes kárt okozott erdőben és egyebekben. Zsigmond király alatt (1428) délen a törökök betörései, északon a husziták nyugtalanították a hazát; főurainknakbandériumaikkal táborba kellett szállniok s igy egy időre szünetelt a belső villongás és a birtokért való küzdelem. A huszita tanok beszivárgásával szemben fanatikus munkát fejtett ki egy Jakab nevü Ferenc-rendi szerzetes, aki valóságos inquisitori szigorral fegyveres erővel kegyetlenkedett az országban. A sokat zaklatott nép végre fellázadt és a Nyírségben bizonyos Márton nevü kalandor vezeti a felbőszült tömeget. Nem volt elég átok nyakunkon a török, hanem még vallási fanatizmussal, saját véreinkkel is meg kellett küzdeni. Báthory István 1444-ben, a várnai csatában, életét veszti s halála után Nyíregyháza hozományképpen Kállay János birtokába kerül. Ugyanekkor Várday Miklósnak is volt itt részbirtoka. A városi levéltár 1471-ből őriz egy igen becses okiratot, melyből a község határvonalait pontosan megjelölhetjük.