Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)
I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története
177leleteit szittya eredetűnek mondják, ami azonban nem vet világot sem a korra, sem a népre, melytől származhatnak. Már Hesiodos Krisztus előtt 700 évvel megemlékezik a szkythákról, Timaeus pedig (Kr. e. 230-ban) Szkythiának ötven népét sorolja fel. Az első megbízható adatot Herodotosnál találjuk (Kr. e. 500 körül), aki az agathyrseket és neurokat helyezi földünkre; Plinius szerint (Kr. u. 61.) jazygok, Tacitus szerint (Kr. u. 55.) dákok, sarmaták, búrok, Ptolomeaus Claudius szerint (Kr. u. 138—180.) pedig dákok laktak a Nyírség mai területén. A Csörsz-árkáról a hagyomány azt tartja, hogy védelmi jellegű határ volt a jazygok és quádok fennhatósága alatt álló területek között s igy a római császárság utolsó idejében a mai Nyírséget quádok tartották megszállva. A Kr. utáni ötödik században Attila parancsszavának hódolt ez a föld s a hunokat gepidák és avarok váltották fel a történelem színpadán. Nagy Károly diadalmas hadjáratai után szláv—morva fajok települnek meg a Kr. utáni VIII. században s velük együtt bolgárokról és kazárokról történik említés. Egy-két ezredév után, melynek távlatából nézzük e vérrel megirt színdarab gyorsan haladó jeleneteit, ugy tűnik fel az óriási színpadon szereplő sok-sok népfaj, mint a mai kor gyermekének mozivásznán pergő egyhangú történet. Pedig mennyi tiszteletreméltó törekvés, mennyi világuralmi vágy fűtötte e népek vezéralakjait! És mennyi véres tragédia törte derékba a népek fel-fellendülő pályaívét. A történelmi tragédia első magyar írója, a névtelen jegyző, igy festi le a mai Magyarország lakóit: E föld előbb az AttiUi királyé volt s annak halála után foglalták el a római fejedelmek Pannónia földjét a Dunáig, ahova pásztoraikat helyezték, a földet pedig, mely a Duna és Tisza között fekszik, Keán, Bolgárország nagyvezére, Szálán vezér ősapja foglalta el & Ruthének és Lengyelek határszéléig és oda Szlávokat és Bolgárokat telepitett lakni. A földet pedig, mely a Tisza és Igfon erdeje között van, mely erdő Erdély felé fekszik, a Maros folyótól a Szamos folyóig Marót vezér foglalta magának, kinek unokáját Mén Maróinak nevezték, mivel hogy több ágyast Szohor : Nyíregyháza az örökváltság századik évében. 19
