Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története

Nyíregyháza város története. Irta : Szohor Pál A honfoglaláskori végtelen nyírerdők talaja egy évezreden át hazánk szivében feküdt. Hiába hasította át a levegőt zömök tatárlovasok nyilzápora, hiába jött száz más csapás Szabolcs vezér örökségére — nem tudta megtörni az itt élő ősi magyar népet. A szabolcsi földvár sáncai között ma is él még a törhetetlen magyar szellem, de az évezredes nyírrengetek egy-egy mohos sudaru unokája a Nyírség északi lankáján határfává. lépett elő és búsan hullatja sárga levelét koncleső szomszédok birtokára. Mennyi fény, mennyi dicsőség ragyogja be a Nyírség történetét ! A honfoglaló Szabolcs vezértől az áldott emlékű Károlyi grófig, aki uj telepeseket hoz a már-már kihalt barázdák közé. Az elpusztult hajduváros helyén — az ingoványok. közül kiemelkedő dombhátakon — szorgos kezű, idegen ajkú emberek jelennek meg, — tarsofyukban a legszebb polgárerénnyel: a föld és munka szeretetével. Faeke hasgatja a dús. kalászt ontó termőföldet, a buja zöld legelőn csikót, marhát nevel az uj gazcla, nádfedeles földházat épit, templomot emel és vasárnaponként feketekötésü kapcsos énekeskönyvvel imádkozni siet a mindennapi kenyérért. Ez városunk népének jellemrajza is. Gyarapodás az anyagi javakban, kérges tenyér és alázatos lélek a Mindenható előtt. Az uj telepesek alig hetven esztendő alatt megváltják, magukat zsellérsorsukból. Gazdái lesznek a földnek, melyet verejtékükkel öntöztek. Virágzó várost alapítanak, hol a földm ivei és tnellett életre pezsdül az ipar és kereskedelem, kőházat állítanak a tudomány számára és egyszerre — mint a