Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 5. Kiss Lajos: Nyíregyháza régi temploma

169­látható templom az Ecclesia de Nyir, mert az a tatárjárás, vagy Róbert Károly alatt elpusztult. Ipolyi, Rómer, Henszlmann egyetértő véleménye szerint késő csúcsíves az itt bemutatott templom. A csúcsíves építés Magyarországon összeesik a ta­tárjárás utáni német bevándorlással, a XIII. század második felével, a késő csúcsíves stilus pedig a XIV-ik század elejéig! tart. Minden valószínűség szerint templomunk keleti része, szentélye is ekkor épült• Lukács Ödön a templom elbontása­kor se az alaprajzot nem készítette el, se a téglák méreteit nem jegyezte fel, ami nagy segítségül szolgálna, de a legalsó me­szelés felett a boltozat körívén arabeszkfestést fedezett fel, melyeket a IX—X-ik század ékitésének állit s igy a templom szentélyét 800—900 évesnek, vagyis 986—1086 közt épültnek véli. Ez természetesen meg nem állhat itt közölt képünkre, legfeljebb abbeli sejtelmünket erősiti, hogyha nem is ez a templom, de az egyház keletkezhetett Szent István királyunk idejében. Ha elfogadjuk Lukácsnak a templom szétbontásánál észlelt azon észrevételét, hogy a különben elég: régi templom más épület vagy épületek anyagából volt újra építve, ugy a feltett kérdésre azzal válaszolhatunk, hogy a gótikus kis templom egy más, régibbnek a helyén épült. Bármikor is ke­letkezett épületünk, igen kicsi templom volt, a lebontáskor délfelől észlelt ajtó a sekrestye lehetett. A nyugati szélesebb része később épült 1654-iki renováláskor vagy azelőtt, mivel ennek boltozata is más, mint a szentélyé és mert attól kezdve rendesen felírták a nevezetesebb alkalmakat. A templomra vonatkozó adatok összeállításánál emlékezéseikkel segítsé­gemre voltak : dr. Kovách Elek kir. közjegyző, Moravszky Ferenc főgimnáziumi igazgató, Gráf János a Májerszky-féle gépgyár munkavezetője, Mikecz József volt városi tisztviselő, Szitha Gedeon vármegyei irodafőtiszt, Kiss István ácsmester. Köszönetet mondok e helyen is Imre János, a Nyírviz­szabályozó Társulat főmérnök-igazgatójának és Nagy Elek városi műszaki tanácsos uraknak, kik ezen közleményem il­lusztrációit elkészíteni szívesek voltak és dr. Ébner Sándor muzeumőr barátomnak, a város látképe lefényképezéséért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom