Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)
GYŰJTEMÉNYEM TRÓJAI AGYAG EDÉNYEI
16 belőle formálni, de a diszitő művészet Trójában még csak kezdetleges állapotában jelentkezik. A trójai agyagmüves az edényeket egész simára dolgozta ki, mig a bujtosi agyagmüves azt pazar diszitésekkel látta el. Trojánan díszítésül már a festészetet kezd ték alkalmazni az edényeken, tehát festészettel pótolták azt, amit a bujtosi agyagmüves az agyag plasti cával ért el Ezért állitom, hogy a bujtosi agyagművészet egyenrangú volt a trójaival — Hisszarlikiivel. — A trójai bronzkori agyagiparra a keletnek — bár jótékony — hatása elvitázhatlan, mert a legrégibb időben is kereskedelmi összeköttetésben állót tak Ázsia belsejével sőt Chinával is. Trójában talált elefánt csontból készült tárgyak s a fehér nephritből csiszolt kővéső bizonyitjs azt, mert ily anyag egyedül Chinában fordul elő. Számos edény formája pedig elárulja az Egyiptomi behatást. Meg kell emlékeznem még röviden a fénylő festésű váza festészetről is. A fénylő, csillogó szinü firnis festés a mykaenei kor találmánya. A mykoenei kultúra még bronzkori ku'.tura volt, a vasat még alig ismerték Csakis a görögök és a velők összeköttetésben álló etruskok, jazigok és cyprusiak fes fettek fényes firnissel Trójában a 3-ik lydiai — etrusk — rétegben fordul elő. A mykaenei vázákon figyelhítjük meg jól a fénylő festészet kezdetét Ott alkalmunk először egy fekete vagy sötét firnishez hasonló mázréteggel bevont tárgyakra. E máz előállítására ugy látszik a nyers asfalt szolgált. Az asfalt a fény és levegő behatására bárminemű oldó szerben olthatlanná válik. Ezen felül még egy üvegszem sok vasat tartalmazó mázat is használtak, mely a vázákra festve s a láng hatásának kitéve vörös