Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

A KISVÁRDAI FEHÉR ASSZONY

14 Borbálát, móringolván neki 2000 rhénes forintot, sőt ha nem lennének tőle gyermekei — de ugy tudom, lett még négy — ugy thassi curiáját, udvarházát, thassi, dombrádi, thuzséri és papi egész portióit, jobbágyait, Sipos és Borsi nevű telkeit, sőt hegyaljai szől|lőjét is reá hagyja. E móring levélben magáról Krucsay János igy ir (szó szerint) : Én, Nádfői Krucsay János felvévén minden Successorimnak, Legatáriusomnak és mindazoknak, valakiket az ide alább irt dolog most vagy jövendőben akármi uton s módon illetne vagy illethetne Terheket, adom tudtára mindeneknek és vallom ez Levelemnek rendiben, Hogy minekutána első Ezerhétszáz Esztendőben lőtt Házasságom után néhai szegény Feleségemnek (kinek Isten irgalmazzon) Ezerhétszázhuszonhetedik Esztendőnek folyásáig tartott együtt való lakásomban, szegénynek nagy erkölcstelensége s hozzám való hűtlensége miatt, a Világ előtt nyilvánvaló keserves Testi s Lelki gyötrelmeket s kereszteket szüntelen szenvedvén, végtére is sok engedelmességim s patientiám után Törvényes ugyan, de gyalázatos uton, nékem pedig nagy prostitutiómmal lőtt volna szegénytől megválásom, Istennek (aki hosszas esztendőkig tartott kisérletimben ingyen való kegyelmével Atyaiképpen táplált) méltatlan Imádságimmal esedeztem azon, hogy hátramaradott esztendőimben több vigasztalásim között egy eő Szent Felségét félő, jó erkölcsű, jámbor tökélletes életű Házastárssal kegyelmes megh. vigasztalni mél-