Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

A KISVÁRDAI FEHÉR ASSZONY

12 det. Tudjuk, hogy ily exaltást, ábrándozó s regényességet szerető betegeknél főgyógyszer a lelkigyógyitás, gyöngéd fellépés, a beteg célszerű szórakoztatása stb. El lehet képzelni, mily gyengéd bánásmódban részeltetett téged szerencsétlen szép asszony durva, erőszakos, iszákos férjed s mig a házas élet csalódásában akaraterőd csökkent ; csak fokozódott betegséged... Az akkori felcserektől, kuruzolóktól, vásári orvosoktól mit várhatott. Abban az időben az arvosi tudományt ezek űzték, meg a borbély sebészek. Tanult orvos-pap, orvos, szerzetes-rendi orvos kevés akadt s azok is különböző tanáraik szerint majd paracelsisták, majd kémiatrikusok, majd iatrochemicusok, majd hippokratikusok, Harveyisták vagy Sydenhamisták voltak; de az idegbetegségekről halvány fogalmuk sem volt. S igv arra nem is gondoltak, hogy valaki lehet gonosz praktikát üző éppen azért, mert idegbeteg ... Az ideg kórtan és elmekórtan múltja abban az időben az előítélet és mystikizmus homályában vergődött. Mig a mai orvos tudja, hogy a Hysterikák nagy hajlamot tanúsítanak a katarrhalis affektusok iránt s innét van az egyes szervek rendellenes vérbősége s ezáltal az egyes ösztönökben kiváltott fokozódottság. Annál kevésbbé tudhatta azt, hogy nem bűnös, de beteg nő felett itél — birája Jékei Péter, Lasztóczy János által —Krucsay Jánosnak feljelentésére inquisitióba idézte újra 1727-ben »sok rendbeli paráznasága s istentelen praktikái miatt« a