Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

A nyíregyházi "Perese halom"

16 ragadozó madarak hozzájuk férhessenek. A kettős temetkezés egyiptomi szokás. Előbb kitették a halottat s midőn a ragadozók lerágták róla a lágyképleteket, temették el. A halott csonkítás az Oziris egyiptomi főistenség mondájában s a halottak könyvének 43-ik fejezetében nyert kifejezést ; mely szerint az embernek le kell vágni a fejét, hogy el ne veszitse a másvilágon ... Európában hasonló a morvái thüringiai s a gmundeni tó nyugati partján lévő hallstadti temetkezési szokás. Ez utóbbi helyről L .. .y Jenő tekintélyes földbirtokos s minden szépért, jó és nemesért hevülő jóbarátom beszélte el nekem, hogy amig az ő mély, vallásos érzületü felesége az általam tisztelve szeretett igazi nagyasszony, nem mert belépni a halottas házba s kívül maradt, addig őt a temetőőr neje egy nagy terembe — muzeumba — vezette be, ahol a babér koszorúval kifestett koponyák ezrei szép rendben sorakoztak egymás mellett az állványokon. S az egyik ilyen kipreparált s feldíszített koponyához hivta a temető-őr neje s tisztelt Jenő barátomnak nem kis rémüldözése közben magyarázta s kezével simogatta a koponyát, mondván : »ez volt szegény jó áldott lelkű második férjem«. Mivel a temető-őrné harmadik férje már akkoron is »orrában hordta a harangozó pénzét« (közel volt a halálához), sőt talán már »megrúgta a Szent Mihály lova« (haldoklott) ; valószínű, hogy azóta »elvitte a Szent Mihály lova« (meghalt); kíváncsi volnék megtudni, hogy jelenleg hányadik férjének koponyáját mutogatja az illető jámbor ném-