Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

A nyíregyházi "Perese halom"

tok után; mily jó volna most azokról tanulni a csonttant. Azóta bűnhődtem én is. Nem védtek az ősi ereklyék s 1919-ben egy éjjelen egy betörő bemászott a szokott csapáson a kertbe^ majd feltörte a kamrámat s elrabolta 40,000 koronát érő fehérneműimet, lisztemet, zsíromat, tyúkjaimat s a csapáson adogatta ki a kint váró szoknyás társának... Most, hogy finomodtak az erkölcsök ... farkas tőrrel s vashurkokkal védekezem s a delikvens hol egy láb ujjának hátrahagyásával, hol csonttöréssel menekül, hol fügve marad a hurkon, mint az érett alma a faágon ... Vármegyénk területén honfoglaláskori lelőhely idáig ismertetve összesen 21 volt : Anarcs I, Anarcs II, Bezdéd, Demecser, Karász, Balkány, Kenézlő, Tuzsér, Bököny, Hugyaj, Zalkod, Nyíregyháza (János-bokor), Nyíregyháza (Mezei szőlőtelep). Nagyhalász (Homok-tanya), Nagyhalász (Telek-tanya), Tiszaeszlár, Tura, Oros, Kótaj, Ujfehértó, Eperjeske, s ezekhez sorakozik 22-iknek a nyíregyházi Peres-halom. Honfoglaláskori magyar lovas szablyát találtak vármegyénk területén : Tiszaeszláron 1, Kenézlőn 3, Ujfehértón 2, Bezdéden Demecserben 2 s ezekhez csatlakozik a nyíregyházi Peres-halmi 2 darabbal. Mivel hazánk területén összesen 32 honfoglaláskori kardot találtak, igy e téren Szabolcsvármegye vezet 11 darabbal. Két élü egyenes honfoglaláskori germán pallost — nyíregyházi Peresihalmihoz hasonlót — találtak Ecséden, a székesfehérvári