Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)

Mezőgazdaság - c) Erdészet

35 szegény, talán az országban a legmostohább. Területének 4'3°/o-a csupán erdőség s ennek legnagyobb része is új ültetés, védőerdő. Pedig mint a régi irások és hagyományok bizonyítják, a Nyírséget hatalmas nyírfaerdők borították s a viz nem járta helyeket egészen ellepte a tölgy-, juhar-, kőris- és a mocsarasabb helyeket a fűz- és égerfa. Sőt, mint a „Magyarország vármegyéi és városai" cz. mű Szabolcs vármegyéről szóló kötetének 281. lapján olvassuk: „majdnem minden községnek a mult század (XVIII.) végéről, vagy e század (XIX.) elejéről származó térképei mindenütt azt mutatják, hogy a község határának csaknem fele, sőt ittott felénél nagyobb része még erdő volt, holott ma már csak egy visszamaradt galagonyabokor, egy magányos nyár, egy kiszáradt tölgy, egy görcsös, árva szil mutatja, hogy hajdan s talán nem is oly rég, itt a dalos madár fészke s a futó betyár búvóhelye volt. Az Apafája, Istvánberek, Töviskes, Fáshát, Fáshalom, vagy az ehhez hasonló dűlő elnevezések mind azt sejtetik, hogy eme részeket, melyeken ma itt-ott a futóhomokot nyalja, szórja szét a tavasz szárító szele, valaha az erdők sűrűje borította, az erdő lombja kövérítette." Ma egészen más a helyzet. A hatalmas erdőségek helyén szántóföldek állanak s a szakadatlan irtás és rablógazdálkodás következtében egyes járások erdősége egészen elpusztult. A kisvárdai járás erdősége alig éri el az 1.000 holdat; a dadai felsőjárásban sem sokkal több az erdő, mindössze a nagykállói és nyírbátori járások erdeje haladja meg a 10.000 holdat, hol a régi nagy uradalmak urai — bár a gazdálkodással való nemtörődömségük közismeretes volt — az erdőnek, mint kitűnő vadászterületnek kiirtását nem engedték meg. Némileg javult Szabolcs vármegye erdőinek állapota az 1879. évi XXXI. törvényczikk életbeléptetése óta, bár nyilvánvaló, hogy hatása csak ott volt eredményes, hol az erdőkezelés a törvény 17. §. szellemének és rendelkezéséinek megfelelelően meghatározott üzemtervek szerint történt. Sajnos, ily kezelés alatt az erdőterületnek alig része áll. A nagy uradalmak szintén előre megállapított üzemtervek szerint kezelik ugyan birtokaikat, de a legnagyobb rész még ma is érzi a szakszerűtlen vezetés hiányát s a rablógazdálkodás káros hatását. Ujabban védőerdők létesítésén s új telepítések keresztülvitelén fáradoznak. Sokban hozzájárul a telepítési kedv ösztönzéséhez a földmivelésügyi ministerium, mely a sikerrel telepítő tulajdonosokat nemcsak ingyencsemetével látja el, de pénzbeli jutalomban is részesiti. Igy 1911-ben 2 telepítő 400 kurona jutalomban részesült. Az 1912. év folyamán kötelező erdősítésre 96-1 kat. hold terület volt előirva s ebből sikerrel 44*2 kat. hold területet erdősitettek be. 3*