Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)

Mezőgazdaság - b) Szőlőművelés és gyümölcstermelés

32 mellett helyzetük úgyis kétséges s ha a kormány a dohánybeváltási árak felemelésével róluk idejében nem gondoskodik, félős, hogy a dohánykertészek elkedvetlenedve, a könnyebb megélhetést biztosító egyéb foglalkozást keresnek maguknak s ha nincs dohányos, nem lesz dohány s nem lesz haszna a kincstárnak sem. Socialistikus természetű munkásmozgalmak már évek óta alig fordultak elő. A kilenczvenes évek Várkonyi-féle földosztó socialismusának már csak emléke maradt fenn. A szabolcsvármegyei paraszt a nagyhangú frázisok és elvek iránt teljesen érzéketlen; ha gyakorlati hasznát látná, talán inkább kedvet kapna hozzá. b) Szőlőművelés és gyümölcstermelés. Szabolcs vármegyében a szőlőművelés újabb keletű, mindössze a mult század utolsó évtizedétől számítható fellendülése. A régi szőlőskertek termése nem érdemelte meg a ráfordított munkát s a hírhedt savanyú nyíri vinkót inkább eczetágynak és vendégriasztónak tartogatták, mint kellemes és hasznos fogyasztási czikknek. Ma már a helyzet lényegesen megváltozott. Mióta az immúnis homoktalajon ültetett s szakszerűen kezelt jobb minőségű szőlőfajokkal telepitették be a határokat: a szőlőművelés jövedelmező foglalkozási ággá lett, melyet paraszt és úr szívesen űz, mert nemcsak szórakozást nyújt, hanem kitűnően jövedelmez is. Innét van, hogy a szőlőterület évről-évre rohamosan emelkedik, a városok környékén a szőlőtelepek pompás üdülő- és nyaralóhelyekké alakulnak át s különösen a Debreczen—Csap közötti vasútvonal mentén a legkellemesebb látványt nyújtják a vasúton utazó közönségnek. A szőlőterület 1895 óta 4.900 holdról 12.379 kat. holdra emelkedett 1912 végéig s ha figyelembe veszszük, hogy a régi szőlőskerteket jórészt pusztulni hagyták s új talajon telepitették a szőlőt, 10.000 kat. holdat teljesen új területnek tekinthetünk, mely évről-évre lényegesen nagyobbodik. 1912-ben a 12.379 kat. hold területen termett összesen 65.289 hektoliter must s az előállitott bor mennyisége 58.766 hektolitert tett. Holdankinti átlagos termés, az összes területet tekintve, kb. 5 hektoliter volt s igy az 1912. évi szüret jó közepesnek mondható. Várakozáson felül sikerült az 1911. évi szüret. A vármegyei gazdasági egylet jelentése szerint a terméseredmény meghaladta a 320.00 hektolitert s tekintve a magas borárakat, ennek értéke a 9 millió koronát. Holdankinti termés 20 hektoliter s minőség tekintetében is jó volt. A termelésre használatos szőlőfajok közül előszeretettel telepitik az olasz-rizling, kadarka, mézesfehér és furmint fajokat, míg a csemegeszőlők között — melyeknek ültetése évről-évre nagyobb arányokat ölt — a két chasselas vezet. Természetesen ma még az eladásra kerülő cse-