Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)

Terület, népesség

23 A mi a többi foglalkozási ágakat illeti, határozottan szembeszökő az ipari és kereskedelmi foglalkozásban levők térfoglalása s habár különösen a nagyobb ipari vállalatok létesítésére az előfeltételek hiányoznak, a haladás s a fokozatos fejlődés itt is nyilvánvaló. A foglalkozási viszonyoknak a népesség egyéb adataival való egybevetése szintén érdekes fejtegetésekre adhatna alkalmat, a részletes tárgyalást éppen a dolgozat szük keretei miatt mellőznünk kellett. Még a népességnek évi alakulásáról s a születések, halálozások, házasságkötésekről, s a vármegye közegészségügyének állásáról szólunk a népesedési viszonyokkal kapcsolatban. A népmozgalom főbb eredményeit a legutóbbi 5 év alatt a következőkben ismertetjük: Esik 1.000 lélekre Év Házasságkötés Élveszületés Halálozás Szaporodás házasság születés halálozás szaporodás 1907 . . 2.933 12.761 8.679 4.082 9 3 40*6 27*6 130 1908 . . 3.013 13.476 8.569 4.907 95 42-5 269 15 4 1909 . . 2.769 13.721 7.977 5.744 8-6 425 24-7 17-8 1910 . . 2.745 13.239 7.751 5.488 86 41*5 243 172 1911 . . 3.154 13.065 8.436 4.629 98 40*7 26*3 144 Szabolcs vármegye, bár közegészségügyi viszonyai nem mondhatók éppen kedvezőknek, egyike azon vármegyéknek, hol az egyke ez ideig nem talált termékeny talajra s a születések arányszáma az országosnál mindig kedvezőbb. A házasságkötésekre eső arányszáma szintén jobb az országos átlagnál, mig a halálozási arányszám az országos átlaggal egyező, sőt sokszor alatta is marad. A gyermekhalálozás azonban nagyon kedvezőtlen s a visszatérő, járványosán fellépő fertőző betegségek a falusi gyermekeket nagyon megtizedelik. Különösen a ligetaljai járás halálozási viszonyai kedvezőtlenek éppen a nagy gyermekhalálozás miatt s az elmúlt évtizedben 1904-ben a halálozás 54-gyel haladta meg a születéseket. Közegészségügyi intézményeit, szervezetét és személyzetét tekintve, Szabolcs vármegye egyike az országban a legrendezettebbeknek. 22 közegészségügyi kerületében 71 okleveles orvos és 1 polgári sebész működik, a kik közül 1 vármegyei tiszti főorvos, 10 járásorvos, 21 körorvos és 6 községi orvos. A közegészségügyi körökbe tartozó községek száma 131. Okleveles bába 264 működött a vármegye területén, A halottkémi teendőket 30 orvos és 110 képesített halottkém látja el az egyes községekben. Gyógyfürdő, — a mely azonban inkább a nyíregyházi közönség kedvencz kiránduló helye, — egy van Szabolcs vármegyében, Sóstó, melynek vizét egyébként csúzos bántalmak orvoslására használja a vármegye népe. A nyilvánosjogú gyógyszertárak