Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)

Terület, népesség

19 mesnek tartjuk e város népszámlálási és nemzetiségi viszonyainak registrálását: A magyarság Év Népesség Tót Magyar az összes népesség °/o-ában kifejezve 1869 21.896 13.587 6.528 30-7 1880 24.102 8.678 13.534 56-1 1890 . . . . 27.014 4.184 22.576 597 • 1900 33.088 940 31.759 96-2 1910 38.198 405 37.463 98-0 A fenn kimutatott adatok Nyíregyháza magyarosodásáról fényes bizonyságot szolgáltatnak s még ha nem fogadjuk is el teljesen a statistika által feltüntetett eredményeket, de leszögezhetjük azt a kétségtelen tényt, hogy maga a város teljesen kivetkőzött tót jellegéből, sőt a magyar culturának hatalmas centruma s a haladásnak és szellemi felvilágosodottságnak számottevő tényezője lett. Szabolcs vármegye nemzetiségei számbelileg teljesen elenyésznek a magyarság mellett és százalékos arányszámuk is éppen hogy eléri az egy percentet. Egyébiránt anyanyelv szerint a következő volt a lakosság megoszlása 1910-ben: n .-ban Magyar 316.765 990 Német 868 03 Tót • 1.117 0-3 Oláh 212 o-i Rutén 194 01 Horvát-szerb 22 00 Egyéb 640 0-2 Összesen . . . 319.818 íoo-o A mily egységes Szabolcs vármegye nemzetiségi tekintetben, a népesség hitfelekezeti viszonyait tekintve, egyike a legszéttagoltabbaknak. Mégis három felekezet, a református és két katholikus dominál a vármegyében, a melyek mellett újabban különösen a zsidóság lép előtérbe úgy számbeli, mint százalékos növekedésével. Az északkeleti, különösen Tiszamenti vármegyéket élesen jellemzi ez utóbbi tünet s tekintve azt, hogy a zsidóság — egy bizonyos hányadot leszámítva — szorgalmas, munkabíró egyedekkel szaporítja a népességet s fejlettebb culturát teremt maga körül, számbeli növekedésük a gazdasági élet szempontjából az egyes helyeken mindenkor csak előnyös lehet. 2*