Matuszka Mihály: A nyíregyházi Samassa-templom monográfiája (Budapest, 1904)

14 sonló gazdagsággal képzett templomot alig találunk. A tagozás esztetikai hatását fölül rézsűt lecsapott, lefelé menedékesen vastagodó tárnok, lizénák, arkaturák, párkányok, övek, gazdag bélletekkel ellátott egyes, kettős és közös ívvel egybefoglalt hármas ablakok, trifóriumok s két kis kűpíödeles lépcsőtorony fokozzák. Az alaptól 3'00 méter magasságban az egész építményt egy szalagöv futja körül, melynek fönnt, a fő- és kereszthajó párkánya alatt csipkézett téglafríz felel meg, míg a párkányok részint egyes részint kettős henger és horony alakú idomtéglákból vannak képezve. Igen szépen dekorált a kereszthajó északi és déli oromfala is, emelkedő ívsoros szegéllyel, csúcsán kőből faragott keresztvirágot hordozva A két hatalmas négyszögű torony — mint általában a honunkbeli román templomoknál — szerves összefüggésben áll a templomépülettel. Magassága 43'60 méter s három emeletre tagozódik. Külső képzése a temploméhoz hasonló gazdagságot mutat. Az első emeletnek, melynek magassága 29 méter, kétkét egymás fölött álló, keskeny,, félköríves ablak ad világosságot. Közöttük a falból folytatólagosan kiemelkedő, fölül rézsút lecsapott félpillér nyúlik föl, melynek feje az első párkányzatot éri. E fölött mind a négy oldalon alacsony vakárkád fut körül, melynek apró íveit levéldíszes konzolok és kockafejezetű oszlopok tartják váltakozva. A második emelet díszét hatalmas ikerablakok képezik, oszlopnyalábokon nyugvó félhengerívekből és hornyokból álló gazdag béllettel. Ez ikerablakok fölött fut körül a második, téglakonzolokból képzett párkány. A harmadik emeletnek, melyben a harangok vannak elhelyezve, szintén gazdag béllette! ellátott ikerablakai vannak, melyek felső dekorációját félköríves öv képezi. E fölött fut körül a harmadik, kettős képzésű párkány, fűrészfogazatból és konzolsorból alkotva. A toronysisak, — melynek fedőanyagát rézlemezek képezik — 12 szögű piramis alakú, háromszögű oromfalakkal s ezek alatt az óralapokat befogadó kerekablakokkal. Igen érdekes és eredeti motívum, hogy a toronysisak alatt a falazat szögletei le vannak metszve és a metszetek apró féltornyocskákkal vannak dekorálva. A főhomlokzat, mely nyugatra néz, gazdag képzésű portáléjával, hatalmas oromfalával, két magas tornyával a fenséges érzetét váltja ki a szemlélő lelkéből s szinte erővel vonzza, hogy lépje át a templom küszöbét s hajtsa meg térdét a legfelségesebb Úr oltára előtt. Legfontosabb része természetesen a portálé, melynek külön kiugró — risalitszerű — homlokzata van. Párkányát fogrovatosan elhelyezett levéidíszes konzolok tartják, bolthajtása félkörív. Bélletét mindkét oldalon három-három faragott kőoszlop képezi, levéldíszes párkányzatot hordva, melyen változatosan képzett három félkörív nyugszik. A bejárat felső részét két gyámkövön nyugvó, vízszintesen fektetett kőgerenda zárja, fölötte a legbelső félkörív által képezett mezőt — a timpanont dombormű ékesíti A demi relief a Boldogságos Szüzet ábrázolja a gyermek Jézussal, szent József és Keresztelő szent János társaságában, amint előtte szent István és szent László királyok hódolnak. Alakjai szépen kidolgozott, plasztikus alakok, arckifejezésükben, maguktartásában és ruhájuk redőzetében — bizonyára a történeti hűség zománcakép — még látható valami abból a merevségből, mely a XIII. század domborműveinek alakjait jellemzi. Lapidal festését diszkrét aranyozás teszi tetszetősebbé. A homlokzati rész első párkánya fölött — triforiumszerüen — faragott kőoszlopokon