Lehoczky Tivadar: A beregmegyei görögszertartásu katholikus lelkészséget története a XIX. század végéig (Munkács, Grönstein Mór, 1904)

II. rész, meh/ a mostani és hajdani lelkészségek múltját s jelenét tartalmazza.

106 és egy kis templom 1 haranggal Mihály tiszteletére épitve. 1750-ben volt a kántor Katrics János. Az 1765-iki feljegyzés szerint tartozott Közép- Viznicéhez Alsó-Viznice filiául; 1778-ban pedig Kloczkafalva, Dubina és Kisbelebele, a két előbbiben fatemplomok is lévén; mig FelsőViznice Kockaszálláshoz csatoltatctt; azonban nemsokára önálló anyaegyházzá lőn, melynek papi jövedelme 1782-ben 77 frt 37 krra becsültetett, a kántoráé pedig 17 frt 56 krra. 1792-ben volt Felső- Viznicén a pap Szidor János. Az 1797-diki rendezéskor csatoltatott hozzá Klocskófalva, Gombástól s volt akkor híveinek száma F.-Viznicén 307, Klocskófalván 60, A.-Viznicén 136, Kisbelebelén 57 és Gévénfalván 42. Felső- Viznicének lelkészei voltak a XIX. század elején Szidor János, 1820. Szteczovics Bazil, 1828. Puza József, 1835. Kimák Tódor, 1844. Torma János, 1877. Jaczkovics Miklós és 1885. óta Kaminszky Antal. A b. szűz Mária tiszteletére emelt templom és a paplak kőből van, anyakönyve 1769. óta vezettetik. A lelkész kongruája 141 frt 8 kr. Híveinek száma: Felső-Viznicén 500, AlsóViznicén 205, Nagybelebelén 80, Rónafalun 135 (Gévénfalvával), Liszárnyán 135 és Ujklenócon 10. A kis Belebele községben is lévén a 16. és 17-ik szazadban batyko, ilyenül működött 1650 közül Pap János, odavaló jobbágyfi; 1682 ben Pctticska Sándor, ki rokonaival Petricska Szaniszló és Jánossal lakott közösen egy fél telken, lévén ők székelyek a munkácsi várhoz; később nyoma veszett az itteni papságnak. Gombás. (Hribóc ) Régi parochia; már a XVII. század közepén volt saját temploma és papja 1649-ben emlittetik ilyenül Pap János, ki jobbágytelket művelt s tekintettel hivatására nyestadót fizetett az uradalomnak; 1682-ben Pap László batykó birt egy féltelket. Eközben a folytonos harcok következtében annyira elszegényedett itt is a lakosság, hogy e század végén, 1699. évben, midőn Berengya Ferenc volt a pap, az egész faluban nem találtatott több egy lónál, 4 ökörnél, 5 tehénnél, 10 juhnál és 16 sertésnél. E lelkész az ottani Berengye (igy) nevü kenézcsaládból eredett s bizonyára annak telkén lakott és élősködött is; őt még az 1704-ik évi úrbéri összeírásban is papul emiitik. 1733-ban volt a pap Kondratovszki Tódor, ki az összeírás szerint régi paptelken lakott, a fatemplom két kis haranggal pedig még mindig fennállott s Mihály tiszteletére szolgált.