Lehoczky Tivadar: A beregmegyei görögszertartásu katholikus lelkészséget története a XIX. század végéig (Munkács, Grönstein Mór, 1904)

II. rész, meh/ a mostani és hajdani lelkészségek múltját s jelenét tartalmazza.

157 XIX. század elején volt a lelkész Halaktovics Bazil esperes, 1820-ban Lipeczky János esp., 1856-ban Újhelyi Sándor, 1860ban Rakovszki Sándor, 1877. Sztarecki Miklós, 1880-ban Szabó Antal és 1885. László József, most a paplak és a tágas templom is kőépület. A lelkész 135 frtot huz kongrua cimen; anyakönyvei 1786-tól vezettetnek. Híveinek száma Szolyván 946, Nagybis\irán, hol fatemplom is áll, 267 és Tövisfalván 5. A szolyvai éneklész tanitö huz a gróf Schönborn Buchheim családtól évenkint 6.57 hektoliter rozst, 11.16 hl iter zabot és 6 mmázsa szénát, mi 63 frt 22 kr. értékét képvisel most. Hajdan Nagybisztra szomszéd ruthén helység, mely nem rég Szolyvához csatoltatott, is külön lelkészséggel birván, felhozom, hogy a XVII. század közepén volt a lelkész Pap LáZár, 1672-ben Civanko Demeter és Civanko Iván ; ezek 1682ben is működtek ; 1699-ben volt a pap Civanko Pap Demeter. Erre vonatkozólag azon évi urbérben ez foglaltatik: »A paroehiára Civanko Vaszil deficiált fél sessiója rendeltetett, de mivel a Civankoiak nagyon megszaporodtak s külön kenyéren, de a batykóval együtt laknak, azért most a pap maga fiaival fizessen 4 frt nyestpénzt, a többiek hasonló nyestpénzt adjanak mészégetőre s igy mint egyéb jobbágyok segítséget prestálni tartoznak.« 1704-ben volt a pap Civanko Péter, ki 1733. Civjankovics Péternek neveztette magát s lakott egy tiz forintért vett es Báthory Zsófia asszony által mentesített telken; levén a fatemplom két haranggal ellátva s a pap jövedelme csekély. Később fiókul Szolyvához csatoltatott. Sztánfalva. Régen, a XIII. században oláhok lakta Krajnának Sztánfalva főhelye volt, lévén a kilenc helységből álló Vajdaságnak külön szabadalma és hatósága ; természetes, hogy akkor már a vallásos óhitű népségnek saját papja is volt, mennyiben 1364. óta Erzsébet és Mária királynéktól szép kiváltságokkal is megajándékoztattak a hivek, kik bizonyára a jólétnek örvendettek Később az oláhok helyére Koriathovics Tódor podoliai herceg által ruthének beszállittatván, ezek is hűn követték hitelveiket s hódoltak a papi intézményeknek. Nyoma van az uradalmi úrbéri összeírásokban, hogy a XVII. században itt is működtek lelkészek. Ilyenek voltak 1649-ben Pap Szaniszló és Pap János, kik jobbágytelken laktak és nyestadót fizettek a uraságnak. 1672. volt ilyen lelkész Pap Lázár, ki 1682-iki urbérben Holcza Pap Lázárnak mondatik, tagja lévén az ottani Holcza jobbágycsaládnak, mely még maiglan is él utódaiban. E papnak volt akkor birtokában a telek és egy ló, 4 ökör, 4 tehén, 10 sertés és 2 méhkas.