Lehoczky Tivadar: A beregmegyei görögszertartásu katholikus lelkészséget története a XIX. század végéig (Munkács, Grönstein Mór, 1904)

II. rész, meh/ a mostani és hajdani lelkészségek múltját s jelenét tartalmazza.

160 szalmával fedett volt; s a pap a hívektől egy-egy napi munkánál egyebet nem is kapott, a stóla járandóság pedig szintén parányi volt, levén az a kereszteléstől 8, avatástól 3 poltura, nőtlen temetésétől 1 és megnőttől 3 máriás. 1765-ben Hátmegnek volt a filiája, Szundákfalva és Kelemenfalvával együtt; még 1798-ban is filiája volt, lévén akkor 256 lakosa. Azonban nem sokára ismét parochiává tétetett, melyben a XIX. század elejé^ Halász András lelkészkedett; 1822-ben volt a pap Szemjánszky Gergely, 1830-ban Hrcsák Bazil, 1835-ben Sereghi István, 1837. Szabados Antal, 1843-ban Hrehovcsák András, ki ott buzgón és erélyesen működött ; s a többi közt a régi fatemrlom helyett uj kőtemplomot is kezde építtetni. A régi faten iom magas és hegyes tornyával, kupolás hajójával, a nyolcszög három oldalával zárt alacsony szentélyével és szük ablakaival érdekes képet nyújtod, a: íl ink; ^ mert a halpikkelyszerüen fedett érdekes faépület ijedelme., hársfák árnyékában állott; de az uj templom me lett is továbbra meghagyatott. 1885-ben volt lelkész Petrasovics József, ki még a millennium évében is ott működött, mig előde Oroszvégben állomásozott. A lelkész kongruája 215 írt o kr.; anyakönyvek 1776. óta vezettetnek; fiókközsége nincs; Híveinek száma most 699. Tőkés és Deskófalva nevü szomszédos község 1888. évben egyesittetvén, érdemes feljegyezni, hogy egykor az utóbbi helységben is külön lelkészség volt. Igy a XVII. és következő században, midőn megyénkben az egyházi ügyek még rendszeresítve nem valának és a ruthén orthodox papok bárhol működhettek, itt is találtatott már akkor úgynevezett batyko, ki a mellett, hogy jobbágvtelket müveit, még egyházi működést is folytatott. Ilyenül emliti az 1672. évi uradalmi urbárium Pap Ilést, ki fiával Lászlóval együtt paposkodott; ez különben mint az 1682-iki összeírásból kitűnik, voltaképen a Balyoga jobbágy családból származott, de elhagyván családja nevét, egyszerűen Papnak hivatta magát, mi akkor elterjedt szokás volt; ez évben is egy fél telket müveit, de csupán nyestadóul 4 frtot fizetett. 1704. évben nem volt pap a helységben; 1733-ban azonban említtetik ilyenül Deskó János, ki kenéztelken lakott s fizetett azért bérül öt lorintot. 1778-ban már Feketepatak fiókegyházául fordul elő ; aminthogy az 1782-iki összeírásban sem említtetik anyaegyházul, de az e század végén történt rendezések alkalmával Tőkéshez csatoltatott, jóllehet 1798-ban Hátmeghez tartozott s volt görög katholikus lakosa 135.