Lehoczky Tivadar: A beregmegyei görögszertartásu katholikus lelkészséget története a XIX. század végéig (Munkács, Grönstein Mór, 1904)

I. Altalános történeti rész. 1. lap - 3. A papok és hiveik állapota az Unió után

13 a papok fiait, a popovicsokat, a jobbágyi szolgálatoktól men­tené fel, mit azonban ez meg nem engede. 1691. évben működtek a szentmiklósi uradalom harminc­három községében következő ruthén papok: Szentmiklóson Pap Mihály, Kölcsinben Pap János, Szolyván Pap Demeter, Hársfalván Pap Simon, Holubinán Pap Miklós, Polenán Kucs­kir Luka, Pudpolócon (Vezérszállás) Pap Fedor, Hankovicán Pap János és Pap Péter, Paulován Pap János, Alsó-Vereckén Popovics Mikita, Laturkán Pap János, Tissován Pap Gergely, Felsőkisbisztrán Pap János és Tőkésen Pap István. Itt is feltűnő, hogy a 17 pap közül tizenhárom elhagyván atyja nevét, a Pap nevet vevé fel. E papok az akkor dühöngött folytonos hada­kozások következtében néptelenné vált hegyes vidéken nagy nyomorúságban élhettek, mi onnan is kitűnik, hogy az azon évi úrbéri összeírásnál az uradalmi tiszt majd mindenik baty­kónál e naiv megjegyzést tevé: »Ez szegény ember, azért adója is négy íorint helyett csak két forint legyen.« 4. Kolonics Lipót bibornok működése. Ez időben Kolonics Lipót prímás és bibornok lévén a Rá­kóczy Ferenc és Zrínyi Ilona árváinak gyámja s a munkácsi és szentmiklósi uradalmak főgondnoka s mint ilyen, szomorúan tapasztalván az e vidékbeli ruthén papok elhagyatottságát s elmaradottságát, lelkiismeretben dolgot vélt teljesíteni azzal, hogy sanyarú sorsukon segítsen. Ez okból mindenekelőtt azon törekedett, hogy a megürült püspöki székbe olyat helyeztet­hessen, ki az egyházi és papi ügyeket szilárd kézzel vezetni képes legyen s a régi zilált állapotokat gyökeresen megváltoz­tatni s a lábrakapott visszaéléseket kiirtani birja. Ilyenül sze­melte ő ki Dc Camelis János Józsefet, kivel Rómában létekor megismerkedett s később 1690. évben itteni püspökségre való kinevéztetését kieszközlé. Ez azután mint püspök mindenekelőtt az Unió megszilárdítását óhajtván, azt nagy erélylyel kezdé érvényesítetni, az ellenszegülők ellen még erőhatalmat is alkal­maztatván s hogy annak hasznos voltáról papságát meggyőz­hesse, Munkácsra április 24-re s később december 30 ra zsinatot hivott egybe, melyre mintegy negyvenen jöttek be, de a vidéki papság nagyobb reszben gubában, bocskorban és tarisznyával az oldalán jelent meg, mi a püspököt később arra vezeté, hogy a papok tisztességes öltözését elrendelje, a minthogy az alkal­matlan papokat elmozditá s arra törekedett, hogy azokat diszes hivatásukhoz képest arra méltóvá és tisztességesekké tegye. Kinevezé egyszersmind esperesekké Lochovszki Jánost a lohói, Viznicki Bazilt a latorcai, Závidovszki Jánost a krajnai és Susta

Next

/
Oldalképek
Tartalom