Lehoczky Tivadar: A beregmegyei görögszertartásu katholikus lelkészséget története a XIX. század végéig (Munkács, Grönstein Mór, 1904)
I. Altalános történeti rész. 1. lap - 3. A papok és hiveik állapota az Unió után
13 a papok fiait, a popovicsokat, a jobbágyi szolgálatoktól mentené fel, mit azonban ez meg nem engede. 1691. évben működtek a szentmiklósi uradalom harminchárom községében következő ruthén papok: Szentmiklóson Pap Mihály, Kölcsinben Pap János, Szolyván Pap Demeter, Hársfalván Pap Simon, Holubinán Pap Miklós, Polenán Kucskir Luka, Pudpolócon (Vezérszállás) Pap Fedor, Hankovicán Pap János és Pap Péter, Paulován Pap János, Alsó-Vereckén Popovics Mikita, Laturkán Pap János, Tissován Pap Gergely, Felsőkisbisztrán Pap János és Tőkésen Pap István. Itt is feltűnő, hogy a 17 pap közül tizenhárom elhagyván atyja nevét, a Pap nevet vevé fel. E papok az akkor dühöngött folytonos hadakozások következtében néptelenné vált hegyes vidéken nagy nyomorúságban élhettek, mi onnan is kitűnik, hogy az azon évi úrbéri összeírásnál az uradalmi tiszt majd mindenik batykónál e naiv megjegyzést tevé: »Ez szegény ember, azért adója is négy íorint helyett csak két forint legyen.« 4. Kolonics Lipót bibornok működése. Ez időben Kolonics Lipót prímás és bibornok lévén a Rákóczy Ferenc és Zrínyi Ilona árváinak gyámja s a munkácsi és szentmiklósi uradalmak főgondnoka s mint ilyen, szomorúan tapasztalván az e vidékbeli ruthén papok elhagyatottságát s elmaradottságát, lelkiismeretben dolgot vélt teljesíteni azzal, hogy sanyarú sorsukon segítsen. Ez okból mindenekelőtt azon törekedett, hogy a megürült püspöki székbe olyat helyeztethessen, ki az egyházi és papi ügyeket szilárd kézzel vezetni képes legyen s a régi zilált állapotokat gyökeresen megváltoztatni s a lábrakapott visszaéléseket kiirtani birja. Ilyenül szemelte ő ki Dc Camelis János Józsefet, kivel Rómában létekor megismerkedett s később 1690. évben itteni püspökségre való kinevéztetését kieszközlé. Ez azután mint püspök mindenekelőtt az Unió megszilárdítását óhajtván, azt nagy erélylyel kezdé érvényesítetni, az ellenszegülők ellen még erőhatalmat is alkalmaztatván s hogy annak hasznos voltáról papságát meggyőzhesse, Munkácsra április 24-re s később december 30 ra zsinatot hivott egybe, melyre mintegy negyvenen jöttek be, de a vidéki papság nagyobb reszben gubában, bocskorban és tarisznyával az oldalán jelent meg, mi a püspököt később arra vezeté, hogy a papok tisztességes öltözését elrendelje, a minthogy az alkalmatlan papokat elmozditá s arra törekedett, hogy azokat diszes hivatásukhoz képest arra méltóvá és tisztességesekké tegye. Kinevezé egyszersmind esperesekké Lochovszki Jánost a lohói, Viznicki Bazilt a latorcai, Závidovszki Jánost a krajnai és Susta