Lehoczky Tivadar: A beregmegyei görögszertartásu katholikus lelkészséget története a XIX. század végéig (Munkács, Grönstein Mór, 1904)

II. rész, meh/ a mostani és hajdani lelkészségek múltját s jelenét tartalmazza.

108 pap lakott a cerkum (templom)-hoz való házban,' melyről az urbáriumban ez foglaltatik : »Cerkumhoz való szabad helynek mondják, de semmit róla nem produkálhatnak, azért íratott cenzus reája (25 d.), supplikálják őnagyságokat az annuentiáról és collatiorul.« E Tamás nevü pap különben még 1699-ben is működött és V« telket művelt vejével együtt, kit Deák Péternek hivtak és kántor teendőket végzett. 1704-ben voltak a lelkészségen még mindig a fönebb nevezettek, az urbérben igv lévén ők beirva. Files Pap György prédikátor, Pap Tamás batykó; mig kenézekül neveztettek s működtek a Nagy, Paskó, Szabados, Kerczi és Drága nevü Szabados családok. . . . 1733-ban volt a lelkész Zimbrila Mihály, kinek javadalma állott papitelekből, 24 pozsonyi mérőnyi szántó és 3 szekérnyi szénatermő kaszáló földből. 1765-ben a Róna kerülethez tartozott és Izsnyéte volt fi 1 i áj a ; de később megszűnt lenni anyaegyház és 1778-ban a lucskai kerülethez beosztott s\trabicsói anyaegyházhoz csatoltatott s azóta folyvást mint fiókegyház maradt, lévén az 1786-iki összeírás szerint 69 g. k. vallású házaspár és 285 lélekből álló község. 1829. évben nov. 6-án Dóhovics Bazil munkácsi főesperes beadványt intézett Freyseysen Dániel uradalmi prefektushoz, melyben előadja, hogy a püspök a Gorondon egykor fennállott, de később megszüntetett és Sztrabicsóhoz csatolt parochiát visszaállitatni óhajtván, a hivek kérelmére esdeklik, hogy az egykori paptelket, melyet a pap eltávoztával s a plébánia megszüntetésével hat darab (a Kriszló, Balkovica, Hluboka és Csisztamocsár nevü dűlőkben fekvő) földdel együtt a lakosok elfoglaltak, adassa vissza ; felhozza továbbá, hogy a papi belső telket Ruszin Dániel nevü jobbágynak adta az uradalom annak idején, kiről Mucsicska Bazilra s erről Popovics Mihályra szállt s maiglan emlékezetül Popűvnyá-nak vagyis Papos-nak neveztetik. 1830. évben azután felmérte Maizlik Ferenc urad. mérnök a papi és kántori földeket itt és Sztrabicsón ; e szerint volt Gorondon a parochiális föld 29 hold, a kántoré pedig 147» hold. 1778. óta Gorond 360 lakosával Sztrabicsó üliája volt, de tekintettel a hivek nagy számára jó reményben 1833-ban felépített a hitközség rendes paplakot, melyben azóta káplánok tartózkodtak ; ilyen volt 1831-től Orosz Antal adminisztrátor, 1837-től Holovács Tódor káplán s minden törekvése dacára, a parochia csupán 1862-ben állíttatott vissza ténvleg, amikor Nóvák Sándor lett a lelkésze, utána 1885 tői Újhelyi Ignác esperes, ki maiglan működik ; oldalánál lévén segédül fia Újhelyi Irén. Híveinek száma Gorondon 1037 s itt a régi fatemplom helyén uj kőtemplom épült Szt. Mihály tiszteletére, valamint hogy a