Lehoczky Tivadar: A beregmegyei görögszertartásu katholikus lelkészséget története a XIX. század végéig (Munkács, Grönstein Mór, 1904)

II. rész, meh/ a mostani és hajdani lelkészségek múltját s jelenét tartalmazza.

107 Az 1765-iki feljegyzés szerint Gombás már Bubuliska fiókegyháza volt Vorotnicával együtt és 1778-ban Herzfalva és Ilkóccal együtt Szerencsfalvához tartozott; nemsokára azonban ismét anyaegyházzá lón, mert az 1782-ik évi lajstromozás szerint, a gombási parochus jövedelmét a kiküldött összeíró bizottság 68 frt 51 krra s a kántorét 18 frt 01 krra becsülte; 1792-ben volt itt lelkész Kustán János; ki különösen az 1798iki rendezés folytán kezdett rendszeresen működni s anyakönyveket is vezetni; akkori kántora Bombák Mihály azonban erkölcstelen viselete miatt bűnvádi kereset alá került. Lelkészül működött később Matlusz Mihály, 1828-tól Beregi András, 1831. Seregi Bazil, 1842-től Soltész Sándor, 1855. Holovacsko János, 1877. Vaszkó János, 1885-től Danielovics Ágoston, 1890. ifjabb Szabó János, 1893. iíj. Hrabár János és 1895. geszterédi S{ilvay Nes^tor. Á Szent Mihály tiszteletére épült templom most is a régi fa alkotás ; aminthogy a paplak is ilyen; a lelkész kongruája 240 frt. Anyakönyvei 1789. vezettetnek. Gombás és Vorotnica egyesült anvaközségben a lelkek száma 331, Ilkócon 73, Klyocskón 81, Szerencsfalván, hol fatemplom van, 141. Szerencsfalván volt 1699-ben a lelkész Pap György Illés, ki 1704-ben 'is működött. 1733-ban Karpincsik Miksa a falutól kapott telken lakott s a Szt. Mihály tiszteletére emelt fatemplomban két harang volt; ágybért és stólát is kapott, még pedig avatás és kereszteléstől 1 máriást, temetésért 1 frt, gyermekétől 4 garast. 1778-ban tartozott Szerencsfalvához Hribóc és Herzfalva, meg Ilkóc. Azontúl Gombás lett a székhely. Kloczkófalváti is volt 1642-ben Zareva Pap János a lelkész, ki itt félteiket művelt; 1699-ben pedig Zareva Pap Péter; 1704ben : Zareva Pap János. Gorond. Régi anyaegyház; 1672. évben Pap György működött mint ruthén lelkész, ki elhagvván ottani jobbágvsági viszonyú Füles család nevét, egyedül Pap vezetéknevet használt; atyja Füles Lukács volt s fiának megengedé Báthory Zsófia a fejedelem asszony és Munkács úrnője, 1671. január hó 10-én kelt Írásában, hogy adómentességet élvezzen ; de a nyestpénzt megadni tartozzék ; az 1682-ik évi urbérben is rá vonatkozólag ez áll: »Pap György batykó Files örökjobbágy fia.« Volt azonban akkor ott már egy más ily lelkész is, t. i. Pap Tamás, kiről az emiitett urbérben ez áll: »NB. Ez második feleségű batykó, azért paraszt szolgálat alá redeál. Van 1 tehene, 2 sertése.« E