Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

UTAZÁS - UTAZÁSOM NAPLÓJA.

96 e magasból, úgy találom, hogy a sziklákhoz, melyek itt egészen kopárak, itt-ott föld ragad, melyből száraz moh sarjadzik, mely a legszebb szövetet és a legpompásabb színvegyületet ábrázolja. Aztán következik a törpe fenyő, kövér illatos fűvel s a tűlevelűek különböző fajaival. Itt egy hónappal minden későbben fejlődik, mint az alföldön. A virágok, melyek nálunk a tavaszt hirdetik, itt csak most kezdenek bimbóikból kifejleni. A szamóczával és áfonyával, mely másfelé már rég elfogyott, most oltogattuk itt szomjunkat hegyre másztunkban. Gyakran egy-egy virágzó fa alatt állunk, míg felettünk nagy mennyiségben terül a hó a sziklaoldalakon. A Kárpát legtöbb völgye többé-kevésbbé széles sziklatorkolatokból áll, melyek ott, hol emelkednek s a hegylánczot elzárják, egy vagy több tavat foglalnak magokban. így én e pillanatban közepén ülök annak az öt tónak, melyek összeköttetésben vannak egymással s melyek egyikéből a Kohlbach ered, egy magas sziklafalon ömlik le, aztán néhány száz lépésnyire a föld alatt fut, majd ismét felszínre kerül s futását a Poprádba folytatja. E tavak vize kemény és kellemes. Egy azok közt igen mély. Oly nagy legurult szikladarabok vannak benne, mint egy kis ház, melyeket egészen elföd a víz, de azért a víz tisztasága és átlátszósága miatt, jól láthatók. A legszárazabb nyárban sem apadnak ki, mert a víz, melyet a sziklák természetes hidegsége és a légváltozása szül, folytonosan szivárog a sziklafalakról s alant a mélyedésben összegyűl. Most vezetőink fölébredtek s lefelé kezdtünk menni, a mi még sokkal fárasztóbb volt, mint a fölmászás. Míg a Feuersteinhoz értem, a nadrágom egészen széjjel szakadt, a csizmám talpa is egészen szétvált. Valamivel