Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

BEVEZETÉS.

25 pedig többé ne Pestre, hanem egyenesen Bécsbe siessen, hogy a körülmények kényszere alatt ideiglenesen miniszterré nevezett b. Récseyvel egvetertésben «magyar minisztériumot» alakítson. Ezt a küldetést, mely eme legfelsőbb kézirat által mindvégig a királyi akarat közvetlen kifolyásának bizonyult, csak a becsület és kötelesség fogalmai szerint lehetett bevégeznie 1). Vaynak. Nem volt az bevégezhető titkos, gyáva megszökéssel, a mi talán még egyetlen lehető eszköze lett volna b. Vay menekülésének. A kézirat tartalma és annak előzményei semmi kétséget nem hagytak fenn a felől hogy, ő felsége a törvényes rendet Magyarországon és az azzal egyesített Erdélyben továbbra is fenn akarja tartani s épen ezen czélból akarja a miniszterváltozást, a mint hogy főleg ez volt alapja a fejedelmétől e végett meghívott b. Vay azon hírének, hogy föl kell lépnie b. Puchernek az ő felsége eme leiratával ellenkező eljárása ellen. E közben, fájdalom! az ostromállapot oly módon kezeltetett, hogy a székelyek kivételével az országban szétszórva élő magyarok egy csapásra lefegyvereztettek, az oláhok és szászok ellenben fegyverekkel láttattak el. Az oláhok a most már védtelen magyarok ellen uszíttattak a császári kormány nevében, sőt császári katonák állal vezéreltettek és támogattattak. Tartozó kötelességének ismerte b. Vay, hogy ezen átkos eljárás ellen föllépjen. Mint fejedelmének meghatalmazottja nem engedhette meg, hogy annak szentséges nevében a szép ország elpusztíttassák s elnépteleníttessék. Abrudbánván. Zalatnán, Verespatakon stb. mindjárt az ostromállapot kihirdetése napján százával gyilkolták le a magyarokat asszonyaikkal s gyermekeikkel együtt; lakásaikat kirabolták s fölégették. Hasonló rémtettek ismétlődtek két nap-