Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

THERESIENSTADTI NAPLÓ

Schlechta kezd a szerepéből kiesni. Ma már oh' aljas czivakodása volt Füleppel, hogy ismételt esetben megint könnyen elkülöníthetik tőlünk. Úgy tűnik föl előttem, mint valami pudli, mely a «szolgálást» megtanulta s á la madame Patavia, igyekszik a nagy dámát játszani. De a pudlitermészet nála az uralkodó, s mielőtt észrevennők, négy lábon áll vagy szalad a «pudlidáma». így ő rajta is erőt vesz végre a lerchenfeldi svihák természet. Néha azonban mégis vannak jó ötletei. Nemrég a hirlapokban egy rendelet volt, mely szerint ünnep és vasárnapokon minden hivatalnok templomba tartozik menni. Némelyek túltették magokat ezen a kényszer-rendszabályon; ő azonban azt gondolta, hogy ez azért szükséges, mert különben minden templom üres maradna, melyben csakhamar senki sem fogna többé imádni olyan istent, a ki dr. Bach és czimborái minden gonoszságát büntetlenül engedi. Decz. 31. Szilveszter estéjét Luizsénszkynél töltöttük. En már fél 8 órakor szobámba vonultam; a többiek még puncs-lakomát csaptak Braunnál, a mely 10 óráig tartott. Épen üt az éjféli óra, melyet ébren akartam bevárni, vele elhangzik az ó-év is, melyből engem a te alakod, védszellemem gyanánt vezetett át az újba. Vajha nyugalmasabban alakulna, mint gonosz elődje! Bár az isten őrködnék felettetek, távollevő kedveseim! szegény anyám felett! öt kedvenczem (gyermekeim) felett s mindenekelőtt tefölötted, te örökké, bensőleg, mindig inkábbinkább szeretett, imádott angyalom! Ezen imával, isten bölcseségébe, gondoskodásába és jóságába vetett erős hittel akarom én üdvözleni az ép most elrepült keserves év utolsó óráit, s köszönteni a most kezdődő, még elfátyolozott újév kezdetét! 1853. Január 1. Mily borúit ma az ég! Vajha el-