Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

A ZEMPLÉNI ALISPÁNSÁG ÉS BORSODI ADMINISZTRÁTORSÁG IDEJÉBŐL1827—1845

132 hez még azt is kivántam volna determináltatni, hogy jövendőre semmi Prokátorok Tábla Bíráknak ne választassanak sem Directorok és más illyen szőrű Urak, a kiknek semmi birtokuk nintsen a megyében, és még is a Directiót ők akarják egészben vinni. De ezt a Húrt meg is kell pendíteni. — Másszor tudom Soós Pál se fogja a Gyűllést olly időre szabni, midőn minden ember szüretel és tsak az Újhelyi sycofantok lehetnek jelen, a kik egy bizonyos, de még titokban lévő Factiónak Instrumentumai. Nem tudjuk meddig fog az Ország Gyűlése tartani, itt azt beszélik közönségesen, hogy November elején már vége lészen. Én Kálmánnak hagytam Pénzt két Hóinapra, de már ha az ott létei tovább tartana, méltóztasson a Méltóságos Úr néki adni, hogy szükséget ne lásson, én alázatos köszönettel vissza adom; most már azt sem tudom, hogy küldjek néki pénzt. Igen kedvesen venném sőtt kérem Méltóságodat, méltóztasson oliv rendelést tenni, hogy én itt a Kálmánnak küldendő Pénzt " OA/ a Golopi Cassába le tehessem, ha hogy az Ország Gyűlése tovább is tartana. A mi szüretünk egész- szük, de a qualitása jó lész, mert mind a Must, mind az Aszszú jó. Tudom, Nagyságod előtt esmeretesek a Zempléni minden hírek, és történetek, nem szükséges, hogy én azokról irjak többet. Nints hát egyébb hátra, hanem a Bárónénak tiszteletem mellett kezeit alázatosan tsókolván magamat Uri kedvezéseiben ajánlván hogy levelemet be rekeszszem. Állandóúl egész tiszteletem mellett maradok Méltóságos Báró Első Al Ispány Úrnak Tályán 28. Octob. 1830. alázatos szolgája Kandó Gábor s. k.