Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

AZ ECSEDI UHADA1.0M ÉS NYÍREGYHÁZA. 51 volt: mert később Egerben mint kanonokot saját inasa gyilkolta meg. Ez a fényi pap, mihelyt meghallotta, hogy Nyíregyházára lutheránusok települtek s papot is hoztak magukkal, megkezdte az izgatást a települők ellen. Először is püspökét, Barkóczyt bujtotta föl túlzott és hamis jelentéseivel, azután meg Szabolcs vármegye főispánját, Barkóczy Imre grófot igyekezett a települők ellen fölizgatni. Buzgó fáradozásának az lett az eredménye, hogy három vármegye és az egri püspök túlzott és ferde informácziót terjesztett be a helytartótanácshoz, illetve az udvarhoz. A három vármegye: Abaujvár, Gömör és Hont, a nélkül, hogy előbb biztos tudomást szereztek volna a dologról, egyenest a helytartótanácshoz fordultak s kérték, rendelné vissza a nyíregyházi települőket eredeti lakóhelyükre} 1754. június 26-án Barkóczy Ferencz gróf, egri püspök is benyújtotta fölterjesztését. A haragos iratban elmondja, hogy Nyíregyháza földesura a telepítés előtt elbocsátotta öszszes kálvinista, katholikus és görögegyesült vallású jobbágyait, s ezek helyett tisztán lutheránus vallásúakat telepített le, a kik eredeti lakóhelyüket titokban hagyták el, csalogattatván a három szabad esztendő Ígérete által. Az új lakosok oratoriumot is építettek, papot is hoztak magukkal. E pap a szomszéd vidékeken is egyházi szolgálatokat végez. Kéri a helytartótanácsot, hogy a vallásgyakorlatot akadályozza meg, az oratoriumot rontassa le, a törvények áthágóira szigorú büntetést 1 Gömör, 1754. márcz. 18-án, Hont, márcz. 20-án, Abauj, jún. 11-én adta be a helytartótanácshoz keresetét. A törvényes eljárás szerint előbb meg kellett volna győződniük, vájjon tényleg vannak-e ott jobbágyaik, s ha igen, akkor a földesúrhoz, Károlyihoz kellett volna fordulniok jobbágyaik visszabocsátásáért. S csak ha Károlyi nem teljesítette volna kérésüket, fordulhattak volna a helytartótanácshoz.