Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)
AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - AZ ECSEDI URADALOM MEGSZERZÉSE
21 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. hogy egész megszerzését resolválhassam, hacsak az Isten meg nem akar vele verni!» 1 A szepesi kamara 1747. november 10-én adta tudtára a grófnak, hogy az ecsedi uradalom kincstári része eladó s a grófnak arra elsőbbségi joga van; mert saját buzgóságából, jelentékeny összeggel már több zálogost kielégített s mert a fiskusi részre is jelentékeny összegeket ruházott be s végül, mivel az uradalomnak felét már úgyis bírja. Kéri hát a kamara, tudósítsa őt végső elhatározásáról. Egyúttal azt is tudomására hozza, hogy Mária Terézia oly vevőt óhajt, a ki 150 ezer forintot, vagy annál többet ad a birtokért. 2 Károlyi hosszas fontolgatás után végre is elhatározván magát a vásárlásra, megtette ajánlatát. A kamara már csak azon okból is kénytelen volt ez ajánlatot elfogadni, mivel a többszörös kihirdetés daczára sem jelentkezett kívüle egyetlen vevő sem 3 így hát hamarosan meg is kötötték az előzetes egyezséget Károlyi meghatalmazottaival: Rácz Demeterrel és Gáspár Sándorral. Az egyezség szerint Károlyi ugyanazon föltételek alatt jut az uradalom birtokába, mint Mattyasovszky. Vagyis az általa már előre letett s a zálogosok kielégítésére szolgáló 53 ezer forinton kívül tartozik még százezer forintot fizetni a kincstárnak A kamara ennek fejében kötelezi magát, hogy az ecsedi uradalom kincstári részét minden joggal és kiváltságokkal együtt átadja 1 1747. márcz. 24. 3 Cam. Scepusicnsis intimatum ad Com. Krane. Károlyi, quo eidem Dom. Ecscd pro 150,000 pcrcnnaliter offertur. 3 Convcntus cum fisco regio quoad Dom. Ecscd: «quoad emendendam totalem pracdeclaratam Dominii Ecscd medictatcm nemo alter praeter Excellcntissimum ac Illustrissimum Comitcm Franciscum Károlyi semet insinuasset.