Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - AZ ECSEDI URADALOM MEGSZERZÉSE

20 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. Ennyire haladván az ügy tárgyalása, Károlyi fölszólította Mattyasovszkyt, hogy a birtokrészek egységesítése s így értékesítése czéljából cseréljék el a messze fekvő részeket egymással; mert e cserével mindkettejük része sokat nyerne értékben. Ámde Mattyasovszky ekkor már elhatározta, hogy visszalép az ecsedi uradalom megvásárlásától. A királynéhoz benyújtott folyamodványában elpanaszolja, hogy a kamaránál letett 72 ezer forintja után a kincstár nem fizetett kamatot s a birtokot sem váltotta vissza a zálogosoktól. Arra kéri hát ő felségét, hogy Ecsed helyett inkább a liekavai uradalom engedtessék neki át 212 ezer forintért.

1 Ily módon a királyi kincstár újra vevő után nézett. Úgy látszik maga a kamara is azon meggyőződésben volt, hogy Károlyi Eerencz gróf volna a legalkalmasabb vevő; mert a kilátásban levő zűrzavaros perek és viszálykodások csak az esetben voltak elkerülhetők, ha ő veszi meg az uradalom másik részét is. Ez annál inkább kívánatos volt, minthogy Mattyasovszky visszalépése után nem akadt senki, a ki bele mert volna menni a kényes vásárlásba. Ne gondoljuk azonban, hogy Károlyi valami nagyon óhajtotta a birtok megszerzését. Mint Batthyány Lajos gróf kanczellárhoz intézett levelében írta, még nem határozta el magát. «Én megvallom — úgymond — akár csongrádi, akár megyeri jószágomat nem adnám azon egész ecsedi dominiumért, noha amaz mind a kettő sem került kétszázezer forintunkban.

2 Ugyanis oly haszontalansága tudva lévén nálam, kétséges vagyok benne, 1 Mária Terézia válasza és leirata 1748. január 27-én. ' A csongrácl-vásárhelyi uradalmat Károlyi Sándor gróf 1722-ben 30,000 forinton vásárolta meg Schlick tábornoktól, a surányi, illetőleg tótmegyeri uradalmat pedig 1730-ban 130,000 frtért Kaunitz gróftól.