Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)
AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - AZ ECSEDI URADALOM MEGSZERZÉSE
18 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. Ekközben a kincstár is keresett vevőt az ecsedi uradalom másik részére. Károlyi szintén érdeklődvén az eladás iránt Batthyányi Lajos gróf kanczellártól kért az eladásra vonatkozólag fölvilágosításokat. Batthyány szerint «azon jószág iránt többen is szorgalmatosan forgolódnak», de főkép Teleky gróf és Mattyasovszky József leclniczei földbirtokos mutatkoznak komoly vevőknek. 1 A kamara királyi resolutio alapján Mattyasovszkynak, mint legtöbbet ígérőnek adta el az ecsedi uradalom kincstári részét. Az ár, melyet Mattyasovszky József ajánlott 100 ezer forintot tett ki, ezenkívül 50 ezer forintot tett le a zálogosok kielégítésére, illetve a birtok visszaváltására. A szerződés szerint a fiskus lett volna köteles az elzálogosított részeket visszaváltani, a szepesi kamara pedig a vételárból letett összeg után kamatot tartozott volna fizetni a vevőnek. S bár Mattyasovszky az 50 ezer forinton kívül még 72 ezer forintot tett le, sem kamatot nem kapott ezután, sem a zálog meg nem szüntettetett. Pedig a vásárló ez összegeket kölcsön vette s ő maga jelentékeny kamatot fizetett utána. Az ügynek ilyen állását az okozta, hogy a zálogosok jogaikat részben másokra ruházták, részben pedig egyes birtokrészeket elidegenítettek. Az 1728-iki fölosztás alkalmával pedig nem határozták meg, mennyi zálogteher háramlik az Aspremont s mennyi a kincstári részre. Maga a vásárló, Mattyasovszky, a kassai ferenczrendieknél letett 50 ezer forintnyi zálogösszeget pedig nem akarta addig a kamarának átadni, míg a kérdést nem tisztázzák. Ilyen zavaros körülmények között Károlyi Eerencz gróf minden igyekezetét arra fordította, hogy pör nél' Batthyány Lajos gróf levele Károlyi Kcrenezhcz. 1747. márczius 18 án, Bécs.
