Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

84 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. Tekintve azt a tömérdek utánjárást, kérést, bosszúságot és megalázást, melyekbe Károlyinak azon eredmények megszerzése került, az eredményt igen silánynak mondhatjuk. Maga a gróf mindamellett remélte, hogy ezen vívmányokkal és sok jóakarattal maradásra bírhatja a nyíregyháziakat. Az új települők ezalatt nem a legjobb napjaikat élték. A helytartótanács részéről 1755. tavaszán elrendelt inquisitió és conscriptió még az 1756. év tavaszán is folyt. Adójukat ez évben a főispán ismét fölemelte 240 forinttal. Papjuk vigasztalásától pedig teljesen meg voltak fosztva. Az orosi plébános körmenetben vonult végig Nyíregyházán, koledált, s kijelentette, hogy máskor is megteszi, mert így akarja ő felsége és a püspök. E merészsége miatt Károlyi inqíiisitiót indított ellene; mire a püspök elvette tőle Nyíregyházát, mely eddig az ő filiáléja volt. A lutheránus lakosok egy ideig a kálvinista prédikátor segítségét vették igénybe. Midőn azonban a püspök fényi papja révén ezt megtudta, 1756. január 10-én a vármegyét kérte föl ennek betiltására, hivatkozással az 1691-i és az 1731—i resolutiókra. A püspök kívánsága azonban nem teljesült, «azon okbul, hogy a praeattingált királyi resolutiókat nótárius uraimék nem tanálták.» «A nótárius uraméknak —• írja az alispán Károlyinak — megparancsoltatott, hogy azon resolutiókat kikeressék és előadják, de az nem tudom mikor lesz, ez idő alatt méltóztassék Excellentiád szegény nyíregyháziak consolatiójáról hathatós cooperatiójával kegyelmesen provideálni.» Az egri püspök föntebbi leiratában azt is tudomására hozta a vármegyének, hogy a lutheránus lakosok a mezőn dolgozó orosz papot úgy megverték, hogy ágy-