Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

82 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. Károlyi ezek ellenében azt kivánta, hogy a plébános beiktatását egyelőre halaszszák el addig, míg a lakók házaikat fölépítik, a szőlőtertületeket beültetik, s míg a fölizgatott kedélyek lecsillapodnak. Az isteni tisztelet végzésére a földesúr alkalmas épületet enged át nekik, de viszont megígéri, hogy a régi kálvinista templomot földesúri jogánál fogva a katholikusoknak engedi, s igyekezni fog katholikus települőket is szerezni. Nem sikerülvén az egyezség, fölterjesztette úgy a püspök engedményeit, mint saját kivánságait. Ezekből aztán Bécsben egy új javaslatot dolgoztak ki, melyet Koller referendárius november 18-án jóváhagyás végett leküldött Károlyinak, magára vállalván annak előmozdítását az udvarnál. A gróf szívesen beleegyezett volna, de a püspök nem akart tágítani saját föltételeitől, s mivel Károlyi ellenezte azokat, Barkóczi megtagadta a plébános behelyeztetésének elhalasztását és a lutheránus pap bebocsátását.

1 A mélyen elkeseredett Károlyi ekkor megírta Koch bárónak, hogy immár semmi reménye az egyezségre. Koch báró és Koller ekközben tudatták a gróffal, hogy ő felségének tetszik a Károlyi-féle terv, de nem kívánja azt a kanczellária útján elintézni, hanem azt óhajtja, hogy a püspökkel békés úton egyezzenek meg. E czélból újból írtak már Barkóczynak.

2 A püspök azonban ismét megmaradt föltételei mellett. E miatt egy hónappal későbben a királyné kívánságára újból föl— 1 Károlyi levele Koch báróhoz 1756. jan.: «Hactenus nullo modo sua Excellentia nec catholici plebani illocationem neque ad tempus pcrmansioni incolarum necessarium differrc, multo minus suae religionis pastorem vei ad interim admittendum resolvit.» 2 Koch báró levele Károlyihoz 1756. január 10. Bécs, és Koller levele 1756. január 20.