Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA. 67 kincstárnak egyaránt szüksége van az új telepítvényre, mivel az adózók túlnyomó része e vármegyében szabad költözési jogú ember; ezek, ha nagy teherrel sújtják, elköltöznek, terheik pedig a megmaradottakra nehezednek, s ha új települó'k nem könnyítik terheiket, nem bírják elviselni. Nyíregyházára már fekvésénél fogva is szüksége van a kincstárnak; mert Tokaj felé Nagy-Kálló és Rakomaz közt négy magyar mértföldnyi távolságban ez az egyetlen község! S ha ennek lakóit szétűzik, a katonatartás és adózás terheit a másik két község kénytelen viselni. A mi a helytartótanács amaz állítását illeti, hogy mi három évi adómentességgel, annak letelte után pedig csupán egy arany fizetésének Ígéretével csalogattuk a lakókat Nyíregyházára, kijelentjük, hogy e vármegyében régi szokás már, a települök számára bizonyos ideig tartó mentesség engedélyezése. Az erdőtlen, homokos és terméketlen vidék miatt okvetetlenül szükség van erre, máskülönben a települők nem volnának képesek házakat építeni és az első beruházás költségeit fedezni. De olyan határozatot mi nem hoztunk, még kevésbbé hirdettünk, hogy a nyíregyházi települők három évi mentességet kapnak s azután is csak egy aranyat fognak fizetni.

1 A helytartótanácsnak ama kívánságát, hogy Petrikovicsot hallgassuk ki, nem teljesíthetjük, mert Petrikovics ismeretlen helyre távozott. Végül fölemlítjük, hogy Nyíregyháza új lakói régi tartózkodási helyükön, távozásuk előtt, három évi kötelezettségüknek előre eleget tettek s így méltányos dolog volna, hogy ez éveken át új lakóhelyükön mentességet élvezzenek. Ennek daczára Nyíregyháza régi lakosainak terheit 1 Ebben igaza van a vármegyének; mert ez ígéreteket nem ö, hanem Károlyi publikálta. Előzetesen azonban a vármegye adta meg neki erre az engedélyt. 5*