Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

63 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. telepítés ügyében adott ki. Ez a körülmény újabb bonyodalmakat idézett elő. A helytartótanács, mielőtt még október 3-iki rendeletére a vármegye részéről választ kapott volna, október 31-én újabb intimátumot menesztett a vármegyéhez. Erősen kifogásolja ebben, hogy az említett pátens-levelet a községekben kihirdették. E vétkes, törvénytelen és a királyi rendeletekkel ellenkező tettet - úgymond — a lehető legkeményebben helyteleníti. Szigorúan meghagyja, hogy a vármegye az új lakosokat azonnal adózás alá vesse, a telepítés vezetőjét, Petrikovicsot pedig kihallgassa, kinek a parancsára és megbízásából hirdette ki a pátenslevelet s csalogatta a jobbágyokat? Végül fölsorolja a pátens-levélben foglalt — szerinte törvénytelen — Ígéreteket és a vármegyétől mindezekre sürgős fölvilágosítást kér. Fia már a vallásgyakorlat eltiltása is forrongásba hozta az új települőket, képzelhetjük, minő érzelmekkel fogadták a rögtönös megadóztatásukra vonatkozó rendeletet. A kezdet nehézségeivel küzködvén, eddigi terheiket is csak nagynehezen tudták elviselni;

1 az újabb adókivetés, katonatartás és összeírás elrendelésében pedig egyenesen romlásukat látták. Nyíregyháza ellenségei tehát jól számítottak, mikor a föntebbi rendelettel akarták az új települőket szétázni. Azonban Károlyi emberei is résen állottak, s az új telepitvény megtartására mindent megtettek. A vármegye elrendelvén az inquisitiót, hivatalos küldöttség ment Nyíregyházára. Mivel azonban a vizsgálat végrehajtásával megbízottak jobbára Nyíregyháza 1 «Annyira terheltetik az szegénység — írja Rácz Demeter Károlyihoz — hogy széjjel kelletik oszlaniok, s az földesurak vallják keserves kárát.» (1754. okt. 6-án a nyíregyháziak ügyéhen.)