Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA

7 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. Az alábbi adatokból meg fog gyó'zó'dni minden elfogulatlan történetíró, hogy néhai Károlyi Sándor gróf az ecsedi uradalmat semmiféle politikai szolgálat fejében nem kaphatta ajándékul, mert ő azt egyátalján soha nem kapta s mikor fia megszerezte, az atya már nem élt; fia sem ajándékul kapta, hanem becslési áron vette, s a királyi donatio-levél csak akkor lett kiállítva, mikor már li sem élt; végre a megvásárolt birtokért még az ő fia is nagy és bonyolódott igénypereket volt kénytelen végigharczolni, melyek végső fokon részint egyezménynyel, részint birói ítélettel csak a jelen század elején fejeztettek be. E szerint azt a vádat, hogy az ecsedi uradalom szerzése Rákóczy politikai szereplésével és Károlyi Sándor majtényi fegyverletételével bármi összefüggésben állana, a tények egyszerűen tarthatatlanná teszik. E birtokszerzési művelet történetének mintegy epizódja az a külön történet, mely Nyíregyháza város újraalapításáról szól és Szabolcs vármegye mai gazdag, tekintélyes székhelyének föllendülésére az első elhatározó lökést megadta. Úgy közművelődési, mint nemzetiségi politika szempontjából nagyon érdekesek az intézkedések, melyekkel Károlyi Ferencz gróf a város újabb történetét bevezette s mai virágzásának első alapjait lerakta. Róla bővebben megemlékezni napjainkban nemcsak érdekes, hanem alkalomszerű is, mert hisz Nyíregyháza ép most törekszik föllendült ereje tudatában a törvényhatósági városok díszes sorába fölemelkedni. Ezekben előadván tanulmányom tárgyát, áttérek annak anyagára s adatkincsének részleteire.