Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

46 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. «Akadtak oly szabad emberek — írja - hazánknak némely távol fekvő, népesebb vármegyéiből, kik az ott levő földesurak és vármegyéknek sérelme nélkül, Nyíregyháza nevű falumat, ugyan hogy már de olyat, kin csak egynéhány orosz és magyar lakik, úgy hogy tized és huszad részét is nem élheti meg tágas, de puszta határának, nem külömben egy Cserkesz (vagyis Mánd) nevű praediumomat, melyen ember emlékezetétől fogva lakosok nem voltak, sőt templomuknak sem tapasztaltatik csak nyoma is, még ezen őszszel megszállani kívánnák s assecuráltak is iránta. Nincsen egyéb gátlásom benne, hanem lutheránusokból állván a települendő nép, az iránt, hogy prédikátorok lehessen és hacsak sárbul vagy fábul is oratoriumocskát állíthassanak magoknak, kívánnak tőlem securitást. Nem titkolhatom el azt is Excellentiád előtt, hogy még eddig mi ezen a földön az ilyetén circumstantiákban az clerus által nem szoktunk vala tiltatni, s azért voltunk oly szerencsések, hogy mivel mi a szomszéd atyafiakat nem háborgattuk exerciciumokban, az hol népesek voltak, úgy viszont ők is, ha templomjukat visszavettük, nem neheztelték, s ő Felségek elejébe sem futottak unalmas panaszokkal, mivel mi is, az hol templomjukat visszavettük, viszont oratoriumot önönmagunk csináltattunk számokra oly előmenetellel, hogy, az én emlékezetemre, idvezült uram atyám és magam csak ezen vármegyebeli jószágainkban ezen szép móddal tíz vagy tizenegy kőtemplomokat, s azonkívül is egynémelyeket mások jószágában visszafoglaltunk minden legkisebb lárma nélkül.

1 1 így vette vissza Károlyi Sándor a reformátusoktól 1723-ban az ősei által századok előtt épített nagykárolyi templomot, ősei temetkező helyét. A visszavételbe a kálvinisták szives örömest beleegyeztek; mert Károlyi új templomot, papházat és iskolát épített számukra A nyir-baktai templom