Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - AZ ECSEDI URADALOM MEGSZERZÉSE

26 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. S bár a vevők ez alkalommal semmit sem fizettek, Károlyi még a termést is átengedte nekik. Mikor a fizetés ideje eljött, Bethlen nemcsak hogy a tőkét nem fizette, de még a kikötött kamatokat sem tette le, úgyhogy Károlyi a kincstári rész vételárának kifizetésére kénytelen volt 75 ezer forintot kölcsön venni. Mivel azonban Bethlen Ádám meghalt, Károlyi Ferencz «mind atyafiságtúl, mind keresztényi szánakozásbúl viseltetvén» az özvegytől nem követelte a tartozást. Történt azonban, hogy az özvegy és Gábor nevű fia 50 ezer forintnyi adósságukat a Károlyitól vásárolt birtokra tábláztatták be.

1 A nemes gondolkozású gróf még ekkor sem követelte a kamatokat, jól tudván, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a birtok a kamatoknak még felét sem hozta be, s az özvegy a tőkét is alig bírván törleszteni, napról-napra jobban elmerült az adósságokba. Sőt abba is beleegyezett, — nem sejtvén a csalárdságot — hogy a nádori szék előtt a három Bethlen fiúval új szerződés köttessék. A vételnél az elsőbbségi jogot azonban újra föntartotta maga számára.

2 E szerződésről, mint később kitűnt, az özvegy grófné semmit sem tudott; pedig fiai csak az ő halála után intézkedhettek volna birtokaikról. Különben a szerződésben kikötött 87 ezer forintnyi vételárból ők se fizettek le semmit. Ekközben az özvegy grófné, látván, hogy adósságaiból ki nem vergődhetik, tudtára adta Károlyinak, hogy a megvásárolt uradalmat hajlandó visszaadni s Károlyi erre elküldé meghatalmazottját a grófnéhoz a mindenekelőtt praeemtiója leszen.» (Az 1748. jún. 25-i átengedési okmány 7. pontja.) 1 1748. márcz. 1-én. 2 Literae fassionales testimonalcs 1751. 24 augusti, in libera rcgiaqilc civitate Posoniensi. A vételár ez alkalommal 87 ezer forint volt.