Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)
AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - AZ ECSEDI URADALOM MEGSZERZÉSE
24 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. az elidegenített területek. A kincstári becsű szerint az itt fölsorolt területek értéke 193,118 forint 25 krra tétetett. Az uradalom roppant kiterjedéséhez mérten Károlyi igen olcsón jutott annak birtokába. Az akkori viszonyok között azonban, fó'kép, ha a jövedelmezőséget tartjuk szem előtt, elég jól megfizette a birtokot. A hivatalos és magán-tudósítások egyhangúan azt állítják, hogy az uradalom teljesen desolált, szánandó állapotban volt. Nagyobb arányú művelésről pedig szó sem lehetett; mivel jobbágy alig volt az egész birtokon. Maga Károlyi Ferencz gróf így ír a vásárlásról Püspöky nevű tisztjének: «Sok pénzt adtam a puszta és jövedelmetlen jószágért, mert minden akkor kezemhez vett jobbágyom ezer forinto7nban esett; holott az nekem, ha taksáltattam, hét márjásnál többet nem fizetett, ha szolgáltattam, 12 napnál többet nem szolgált. Nincs azért, mit irigyelhetne valaki vásárlásomban.» 1 A kir. kamara is inkább áldozatnak, mint nyereségnek tartá a vásárlást Károlyi részéről; azért nyilván ki is jelentette, hogy a gróf e cselekvésével is nyilvánvaló szolgálatot tett a királyi kincstárnak. 2 Megtörténvén a vásárlás — a mint Károlyi előre sejtette — megkezdődtek a perlekedések és a villongások. A vásárlás alkalmával Károlyi nem rendelkezett annyi pénzzel, mint a mennyibe az ecsedi dominium került. Hisz köztudomású dolog, hogy a dúsgazdagnak 1 Hadnagy Püspöky uram instrukcziója. Károly, 1757. dccz. 1. 2 Quemadmodum omnia acta et facta Károlyiana a principio instituta ita et hanc bonorum apprehensionem non (uti sive invidi, sive malevoli ne fors indignc oggercrc possint) in praejudicium, sed in manifestum servitii regis promotionem et emolumentum intervenisse patet.» Representatio ad Suam Majestatem post apprehensionem juris fiscalis Dominii Ecscd.
