Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

FÜGGELÉK - VIII.

158 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. nagy háborgattatásait, abbul következett oeconomiabeli hátramaradásait és kárait, legkiváltképpen pedig aztat, hogy a ns. vármegyétől ajánlott szabadságokkal az kötött időig nem élhettek, sőt (időnap előtt elsőben is az ott volt lakosok terhét magokra vállalni kénteleníttettek, oly hiszemben lévén, hogy a régiek onnan transferáltatnak máshova, s az egész határ csupán magok szabad birodalmában s hasznára fog fordíttatni, amazok is azonban mindeddig felesen ott marattak és az egy szántáson kívül az határt is usuálták, az közadóban pedig, sem quártéltartásban őket nem segéltették, mindezek felett is pedig a ns. vármegye nem várt dispositiójábul ezen felvállalt adójok is mindjárt más esztendőben majd egy harmadrészszel neveltetett, kívánja ellenben további gyarapodásokat és gyökeresedéseket munkálódni, mind ezért tehát, mind pediglen azért is, hogy 6-to. Az egész határt mindennémű beneficiumokkal nékiek engedi birodalmokban, sőt 7-mo. A régi tábla földeket is, melyeket a két Méltóság néhai elei emlékezetet haladó üdőtül fogva curiájokhoz tartozó, úgymint nemes földeket bírtak, közöttük felosztotta, megkülönböztetvén mindazonáltal azokat a parasztok által eddig telekek után bírt földektül, hogy a táblaföldeknek kezekben bocsájtása ne praejudicálhasson. Aztat azért semminémű közönséges, vagy akármely más terh alá ne merjék bocsájtani, következőképpen semminemű fizetést senkinek is tenni, melyet ha merészlenének, erővel is az uraság jussát azokban meg nem oltalmaznák, tehát nemcsak azon földek azonnal visszavétetnek tőllek, hanem negligentiájokból következendő az uraságnak fáradsága, költsége rajtok desummáltatnl fog. 8-0. Ekképpen az egész határ birodalma kezekben bocsájtatván, következik természet szerént, hogy sem egyik, sem másik uraság, sem azoknak tisztjek legkisebb majorságot nem fog űzni, sem pedig marhatartással csak pascuatiojokat elfoglalni; tartozni fognak ellenben 9-no. A városbeliek mind magok mostani, mind pedig jövendőben az uraság jövedelmének gyarapítására szükséges épületeket, vendégfogadót, mészárszékeket, kereskedőknek való boltokat az uraság rendelése szerint tulajdon költségekkel s fáradságukkal építeni.