Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)

Bevezetés

BEVEZETÉS. — INTRODUCTION. s lenyúlik aránylag igen késő korokig s a mennyiben a tiszta bronzkor szórványos emlékei itt-ott feltünedeztek, ezek is az utóbb említett sírmezők felfedeztetésének köszönik a figyelmet, melyben részesültek. A kaukázusi nagy necropolisok felfedeztetése a 70-es évekkel kezdődik. Legkorábban 1871-ben Titlisz és Mczkhet környékén fedeztek fel ilyeneket, de 1879-ig sem keletkezésük kora, sem viszonylagos chronologiájuk tekintetében nem voltak pontosabb értesüléseink. Némelyek a görögöknek, mások a rómaiaknak vagy szkitháknak tulajdonították, s voltak olyanok is, kik keletkezésük korát a bronzkorba helyezték. Felfedeztetésük tulajdonképen Bayern Frigyesnek köszönhető, kiről, eltekintve a tudományok szolgálatában szerzett érdemeitől. már csak azért is meg kell emlékeznünk, mert hazánk szülötte volt. A Kaukázusról írván, kegyeletes kötelességünknek tartjuk, ha csak főbb vonásokban is rajzát adni egy lankadatlan munkában eltöltött életnek, mely hazánkban sarjadzott, annál is inkább, mert úgy a német (Virchow: Zeitschrift für Ethnologie etc. 1881. Bd. XIII. 111. és köv. lapjain), mint a franczia (Chantre i. m. T. I. XXIX. 1. 5. jegyz.) irodalom lerótta már irányában a kegyeletnek e tartozását. Bayern Frigyes 1817-ben született Erdélyben s első tanulmányait Brassóban végezte. Tanulmányai befejeztével mint nyelvtanító Odessába jutott, hol 1846-ban egy kút ásása alkalmával az üregből kikerülő különféle ősállatcsontok vonták magukra figyelmét. Ezeket szorgalmasan egybegyűjtötte, és csakhamar oly nagy tömegre szaporodott gyűjteménye, hogy szűk lakásában el nem helyezhetvén, tanárának és barátjának, az akkor Odessában élő hírneves palaeontologusnak, Nordmann Sándornak, küldötte he, a ki ezeknek alapján írta nevezetes palaeontologíai dolgozatait. Ily módon összeköttetésbe lépvén a természettudományok339 relativement tardives. Si l'on a rencontré par ci par là des monuments de l'âge du bronze pur, on n'y a fait attention qu'en raison de la découverte de ces nécropoles. Les découvertes de grandes nécropoles caucasiennes ont commencé après 1870. Les premières ont été faites en 1871, aux environs de Tiflis et de Mtzkhet, mais jusqu'en 1879 on ne connaissait au juste, ni la date de leurs origines ni leur chronologie relative. D'aucuns les attribuèrent aux Grecs, d'autre aux Romains ou aux Scythes et quelques savants leur assignèrent comme date l'âge du bronze. Leur découverte est due à M. Frédéric Bayern, un savant de grand mérite qui nous intéresse aussi en particulier comme originaire de Hongrie. Aussi croyons nous que nous avons le devoir d'intercaler ici une courte biographie de cet infatigable chercheur ; M. Virchow et M. Chantre lui ont également décerné de justes hommages, le premier dans la «Zeitschrift für Ethnologie» (1881, XIII. pp. 411 et suivantes) et l'autre dans ses «Recherches Anthropologiques». (T. I. p. XXIX., note 5.) Frédéric Bayern est né en 1817 en Transylvanie et fit ses études à Brassó (Kronstadt). Il se rendit, comme professeur de langues, à Odessa et, en 1816, son attention fut mise en éveil par des ossements fossiles retirés d'un puits. Il se mît à les collectionner et en réunit bientôt un si grand nombre qu'il ne pût les placer dans son petit logement. Il les envoya à son professeur et ami, Alexandre Nordmann, célèbre paléontologue vivant alors à Odessa, qui les utilisa dans ses remarquables travaux paléontologiques. Il se familiarisa avec les sciences naturelles et ne tarda pas à devenir un éminent paléontologue et géologue. 43*