Bakcsy Gergely: A szatmárnémeti ev. ref. főgimn. története (Szatmárt, 1896)

II. az iskola külső története ős kormányzása

15 — azon rendelettel 'egyidejűleg felhalmazza Melczer Pált, hogy az egri püspök megbízottjával együtt vizsgálja meg úgy a ref. egyház, mint az iskola alapitványait; szerezzen tudomást arról, hogy szükséges-e a három pap; miből fizettetnek a tanárok és mekkora a fizetésük; a tanulóságot mely alapokból látják el szállással, élelmezéssel stb. Melczer Pál 1754. február hó 14-én gyűlést tartott, melyre meghívta az egri püspök megbízottját, Almási Rafael jézsuitát, a városi tanács tagjait, a németi papot Fáy Józsefet, Kevi Andrást a szatmári lelkészt, Szigeti Sámuelt, a főgyimnázium professorát és az egyház gondnokait: Szatmári Sámuelt és Oláh Andrást. A gyűlés tárgya három pontba foglalható össze: Mekkora az egyházi és iskolai személyzet száma? Mi a fizetésük ? Az épületek honnan tartatnak fenn ? E kérdésekre a gyűlésen jelenlevő egyházi férfiak és a fogimn. professora a következő jelentést tették : „1., Professor van egy; alatta áll: egy senior, egy contrascriba, négy primaries; togatusok hol többen, hol kevesebben, az alapítás szerint negyvenen, most is negyvenen vannak, mellettök ugyanannyi szolga vagyis mendicans. A jurátusok köztanitók is, kik a rhetorikáig tanítanak A felsőbb iskolában a philosopiát, theologiát, mathesist, geometriát, görög, zsidó nyelvet és históriát Bethlen Gábor fejedelem idejétől fogva egy maga a professor adja elő " ,,2. A professor fizetése: 125 frt, 12 köböl buza, 20 köböl bor." — „Minden készpénz fizetések 1 749. évig a közpénztárból teljesíttettek; azóta a helvéthitvallásu hívekre aránylag kivetett papbérből és önkénytes adományokból telt ki." — „Az oratorok és poéták praeceptorának fizetése: 25 frt, a sintaxistáké 20 frt, a többieké 16 frt 40 kr." — A deákoknak és azok szolgáinak a város népe főzetett önkénytes vállalkozás következtében s egy családra egy év folyamán 10szer került a coquia — azaz főzetés. — Kenyeret számukra a szomszéd helységekben lakó jóltevők bőségesen szolgáltattak. Az iskolai épületek fentartására szükséges költségek viselésében 1749-ig részt vesz a város cassája; a betiltó parancs megjelenése óta az épületeket a kegyes alapítványok kamataiból és az adományokból tartják fenn. A vizsgálat befejeztetett; csend lett. Olyan lehetett e csend és nyugalom, milyen az égiháború kitörését szokta megelőzni. De nem sokáig váratott magára a vihar, kitört és dühöngött e szegény intézet feje felett- s nemcsak fenyegette a megsemmisítéssel, hanem tényleg meg is semmisítette, összetörte, összezúzta, s ron-