Bakcsy Gergely: A szatmárnémeti ev. ref. főgimn. története (Szatmárt, 1896)

II. az iskola külső története ős kormányzása

— 14 — 1. a várban levő templomot, paplakot és iskolát a jezsuiták elfoglalták ; 2. az iskolától Berenczét, melyet Khédey Ferencz volt erdélyi fejedelem, református főúr, ajándékozott az iskolának, elvették ; 3. a reformátusokat a rom. kath. ünnepek megtartására kényszeritik: akkor a jézsuiták azt állították, bogy a reformátusoknak nem is volt templomuk s egyházközséget is csak 1712-ben alapítottak. így a vallási törvényeket értelmező királyi rendeletek szerint templom és istentisztelet tartásához nincs joguk, A vallásügyi bizottság eredménytelenül távozott innen. A nemsokára megjelent Carolina resolutió nem orvosolta a reformátusok sérelmeit, de a jezsuiták sem nyertek ez alkalommal semmit. A jézsuiták — támogatva és bátorítva az egri püspöktől — kezdették a várost sérteni jogaiban, hogy a ref. egyházat megdönthessék. — Olyan jogokat vindicáltak maguknak, melyek őket nem illeték meg; s mikor ez ellen a város erélyesen tiltakozott, bepanaszolták a királyi helytartó tanácsnál a tisztán református vallású tagokból álló tanácsot, hogy a reformátusok papjaival felette szelíden, velők pedig igazságtalanul jár el. Ezen árulkodás következtében jelent meg 1749. január 2-án egy királyi leirat, melyben Mária Terézia elégedetlenségének ad kifejezést és megtiltja, hogy a református egyhá •. hivatalnokai fizetésüket a városi pénztárból kapják. — 1752-ben ismét áluton támadnak a ref. egyházra. — Felpanaszolják ugyanis, mint fogadatlan prókátorai a népnek, hogy a város a ref. egyházi tisztviselők fizetését adóképen kirótta a város lakosságára s az a terhet nem birja. — Erre a helytartótanács kiküldi Melczer Pál kassai kamarai tanácsost, hogy tartson vizsgálatot. — A jézsuiták újabb és még alaptalanabb panaszokkal állanak elő s állítják, hogy a ref. papbért rájok is kivetik. — Mielőtt a vizsgálat megindult volna, a nép között azt a hirt terjesztették, hogy az önként magára vállalt papbér lesz a kivetendő hadi-adó alapjául elfogadva. — A koholt hirrel szemben is az önként felajánlott készpénz és termény értéke csaknem kitette a papbér czimen a népre kivetett összeget. — Kivetettek ugyanis 540 frtot s 463 gazda felajánlott a vizsgálat során 354 írt 11 kr készpénzt, 49'

2/

8 köböl búzát, 28 köböl és 6 iteze bort, melyeknek értéke tehető 500 frtra. — Melczer Pál azonban elszedte a néptől a pap-bér iveket s a helytartó tanács nevében meghagyta, hogy ezentúl a néptől csak kegyajánlatot fogadhatnak el a papok részére. Melczer Pál biztos a vizsgálat eredményéről 1753-ban tett jelentést s a helytartó tanács még ugyanazon év október 30-án egy rendeletben meghagyta, hogy az önkénytes adományokon kivül semmi terhet sem szabad deák tartás czimen a polgárokra kivetni s ugyan-