Bakcsy Gergely: A szatmárnémeti ev. ref. főgimn. története (Szatmárt, 1896)

II. az iskola külső története ős kormányzása

— 9 meghatározta és gondoskodott a tanuló ifjúság jövedelméről. 1616. szeptember 4-én a következő tanácsi végzést eszközölte ki: „Reminiscentia seu recognoscentia pro amplissima D. Sanctorum universitate cittis huius Zatmar ac. r. dominis rectoribus scholae huius Zatmarinae, nec non pro alumnis euisdem facta et introscripta, in anno domini 1616. Xos Michael de Debreczen, Index primarius ceterique iurati assessores et senatores istius cittis Zatmár, daraus pro memoria, quibus expedit universis et singulis horum notitiam habituris: mivelhogy Istennek gondviseléséből a tanuló ifjakat városunkban és scholánkban megszámosította, ahozképest tetszett minekünk a scholabeli ifjúságnak instantiájára, hogy az 1610. esztendőben 1. január az halottak fizetése felől való végzésünket reformálnék a scholabeli ifjúságnak előmenetelére, melyet mi eképen rendeltünk és reformáltunk. A generale funustól fizetünk dr. 48; ennek a 16 pénze legyen a mesteré és a többi közönségesen a coetusé. Két classistól tartozunk fizetni dr. 32; ennek R az 16 pénze mester uramé. Egy classistól tartozunk fizetni dr. 16, ennek is az 8 pénze mester uramé, és akképen kell procurálni a halottak után való munkásságnak jutalmát, és így osztassék el egymás közt. Végezetre, mivel a szatmári vár és a szomszéd Németi város más és külön harang és bírák alá helyeztettek, az felől ellenkezőképen rendeltünk; ha az deákságot a halott temetésére hivatják avagy generaliter avagy pedig bizonyos classit: annak az fizetéséhez mester uramnak nincs is közi: sőt másszor is semmi is ne lehessen. Ha ő kegyelmét personaliter hívják : szabad vele, ha megyen fizetés mellett avagy nem. Eképen kell érteni minden idegen helyek, városok és faluk felől is." A város jól felfogott érdekében helyesen járt el a tanács, a mikor bölcs intézkedéseivel és határozataival gondoskodott az iskolai tanuló ifjúság és a tanítók legnélkülözhetlencbb életszükségleteiről. E határozatok mindig élő tanúbizonyságai lesznek annak, hogy a tanács a kor intő szavát mindig bölcsen felfogta és megértette. Hálás szívvel gondolhat pedig az utókor minden időben azokra a nagynevű elődökre, a kik ily bölcs intézkedéssel iskolánk létét biztosítani igyekeztek. A város csaknem erejét meghaladó áldozatot hozott, a mikor gondoskodott úgy a tanárok, tanítók fizetéséről, mint az iskola helyiségéről és az ott tanuló ifjúságról. A város e kötelességgel szemben magához vette az iskola kormányzási jogát. l)e erről majd későbben ! Most, mielőtt tovább mennénk, rójjuk le hálánkat Milotai Nyilas István iránt, a kinek nevéhez fűződik az iskolának főiskolává történt emelése