Bakcsy Gergely: A szatmárnémeti ev. ref. főgimn. története (Szatmárt, 1896)

IX. a főgimnázium vagyona és annak kezelése

150 — Az évi segély nem lehet nagyobb a belépéstől számítva 1 — 10 szolgálati évig 250 írtnál, 11 — 20 évig 450 írtnál, 21—30 évig 700 írtnál, 30 éven felül a lakbéren kivül élvezett egész tanári készpénz fizetésnél. Segélyben részesülnek: az elöregedett vagy önhibájukon kívül munkaképtelenné vált rendes tanárok; a rendes tanárok özvegyei és árvái. Jelenben két özvegy tanárné élvez nyugdíjat s egyenként kapnak 441*64 frtot. Megjegyzem e helyen, hogy a fentartó testület a most működő rendes tanárok belépését az állam által a felekezeti és községi főgimnáziumi stb. tanárok részére felállított országos nyugdíjintézetbe a miniszteriuhoz bejelentette; s ha a belépés megtörténik, a mai nyugdíjintézet alaptőkéje a két özvegy tanárné segélyezésén kívül szolgálni fog részben azon új terhek viselésére, a melyek az orsz. nyugdíjintézet szabályai értelmében a főgimnázium fentartó testületére báramulnak, részben pedig a tanárok (a nyug. int. tagjai) által fizetendő összegek fedezésére. IX. d főgimnázium pagyona és annale kezdése. Az első alapítvány, melyről jegyzőkönyveink említést tesznek, a Kádas Péterné szül. Császár Anna hagyatéka, 1622-ből 1000 Rí. A legnagyobb alapítványt tette gróf Rhédey Ferencz volt erdélyi fejedelem 1661, április 26-ikán kelt végrendeletében, melynek az iskolára vonatkozó része a következő: „Hagyok a szatmári iskolához ezer magyar forintokat, ismét Szatmár vármegyében levő Berencze nevti falumat, ott a Szamoson levő malmommal együtt, az én szerelmes feleségem hólta után; oly meghagyással, hogy e birtok a város protectiója alatt legyen ugyan, de a város több jószágai közé ne számláltassák, külön administraltasson és annak jövedelme egyedül az iskolára fordíttasson." Gróf Rhédey Ferencz 1 667-ben meghal és neje, gróf Bethlen Drusina még abban az évben megbízza Rayki János uradalmi igazgatót, hogy Berenczét az iskolának adja át. Megbízó levelében így szól: „Idvezült szerelmes édes uram conferalván a szatmári orthodoxa scholához Berencze nevü falunkat a mi holtunk után, ott a Szamoson levő malmunkkal együtt, igérte volt is ő kegyelme még életében ugyanazon falunkban pro successione egy telket Szatmár városának; mely szerelmes édes uram igéretét én is robo-