Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

Miksának 1564–1576-ig részben János Zsigmond-dal megosztott uralkodása

- 90 — fellángolt, Gyulát, Kerecseny László kapitány, 70 napon át vitézül védte, a törököt visszavonulásra kényszeritette. A Thury György által védett Palota alatt, Arslán budai pasa hasonló kudarczot vallott. Zrinyi Miklós hadnagyai Alapy Gáspár és Verebélyi Antal, a közeledő Mohamed tirhalai pasának elöcsapatát Siklós alatt 300 lovas és 1000 gyalogossal megtámadják; a vezénylő pasa előbb jobb karját veszitve, lováról lefordult, meghalt, fia fogságba esett; a győztes Alapy két zászlóval, 17000 aranynyal, és rengeteg ezüst zsákmányaival érkezett Siklósra. Ezen diadal után Sehwendi és Zrinyi Miklós egyesitett hadai Esztergom ostromlását tervezték; mit a Solimáu bosszújától félő Ferdinánd, nem engedett, s a birodalmi hadakat Komáromnál megállitá. Ferdinánd fővezére Ilusztot siker nélkül ostromolta, söt a várnak felmentésére közeledő Báthory Kristóf és Hagymássy elől megszökött. Solimán junius 1-én indult el Konstantinápolyból, 16-án Nándorfehérvár alá érkezett; hadait Sabácsnál a Dunán átszállította és 29-én Ziraonynál táboiozott, hol az Auba, hugonotta franczia követe és számos erdélyi előkelőknek kíséretében érkező János Zsigmondot, császári sátorában nagy kitüntetéssel fogadta; és kijelenté, hogy nehezen várja azon szép napot, melyben Magyarország királyává koronáztatja. Ezen fényes fogadás után, az ünnepe miatt látogatást nem tehető Mohamed nagyvezir a fejedelmet meghivatá; mit Jáuos Zsigmond, Békéssy Gáspár tanácsára meg nem tett. Hibáját belátva János Zsigmond, másnap felkereste a nagyvezirt, de málékkor azon hideg válasszal, „nincs időm" elutasittatott. Az igy szerzett kibékithetlen ellenség miatt a sultán Ígéretei nem valósultak. Solimán Eger ellen készült, midőn értesülve Alapynak, siklósi diadaláról, tervét megváltoztatta és Zrínyinek